összes videóa hét videói

összes képa hét képei

eseménynaptár

hírlevél

Az idén több jut a fiatal kutatók itthon tartására

Az idén beküldött pályázatok közül a tavalyinál lényegesen többet nyújtottak be Magyarország területéről, emellett három pályázat érkezett az Egyesült Államokból, és egy Hollandiából. A programra jelentkező tudósok közül kilenc az élettudományok, tíz a matematika és a természettudományok területén kutat. "Mindössze három a társadalomtudományi pályázatok száma. Sajnálom, hogy itt az érdeklődés nem volt jelentősebb" - emelte ki Pálinkás József, hozzátéve,hogy a felajánlott 1,1 millió Euró nemzetközi szinten is versenyképes összegnek számít.
A Pálinkás József kezdeményezésére létrejött programra nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató, 45 évnél fiatalabb kutatók jelentkezhetnek. A nyertes pályázók a támogatási összegből új kutatócsoportokat hozhatnak létre az Akadémia kutatóintézetein belül. Ez önálló munkalehetőséget, saját kutatócsoportot, jól felszerelt laboratóriumot és méltányos fizetést jelent a hazaköltöző tehetségeknek. A Lendület Program 300 millió forintját a kutatások forrás- és műszerigényét figyelembe véve osztják el a hat új csoport között. A kedvező elbírálásban részesülő jelentkezők számára az MTA öt évre biztosít támogatást, ezután az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról. A résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy a támogatást más kutatás-finanszírozási forrásokból elnyert összegekkel egészítsék ki.
„Kezdeményezésünk célja kettős: egyrészt fontosnak tartjuk a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését a tehetség-utánpótlás biztosítása és a sikeres fiatalok elvándorlásának megállítása érdekében, másrészt az Akadémia egyik fontos célja kutatóintézeteinek és kutatócsoportjainak dinamikus megújítása, versenyképességük növelése. Mindez hosszú távon elengedhetetlen nemcsak intézményünk, de az ország egészének fejlődése érdekében is" - hangsúlyozta a Lendület Fiatal Kutatói Program elindításakor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Szent-Györgyi Albertet egy hasonló program keretében hívta vissza Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1930-ban, és a tudós épp magyarországi kutatásainak eredményeként kapta meg a Nobel-díjat.

A Lendület Program tavalyi nyerteseinek friss eredményei

A Lendület Program kutatócsoportjai kora őszre láttak munkához, vezetőik és munkatársaik máris több tudományos eredményt értek el.

Papp Balázs, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémia Intézetének főmunkatársa, eredményeit a Science folyóirat közölte.

- A gének kapcsolati hálóját leíró génkölcsönhatási térkép segítségével azonosítani tudjuk a gyógyszerekkel hatékonyan blokkolható géneket. Ma már kísérletekkel megállapítható, hogy mely gének kiejtése növeli vagy csökkenti egy gyógyszermolekula hatását - nyilatkozott az mta.hu-nak Papp Balázs annak kapcsán, hogy nemzetközi együttműködésben végzett legújabb kutatási eredményeit a rangos tudományos folyóirat, a Science közölte: - A felfedezésnek a gyógyszergyártásban is nagy haszna lehet, hiszen az új gyógyszerjelöltek működéséről, így a blokkolt célgének kilétéről gyakran igen kevés ismeretünk van. A génkölcsönhatási térkép ismeretében lehetőség nyílik a célgének hatékonyabb azonosítására - hangsúlyozta a kutató.

Kiss László , az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa a Kepler űrtávcső adatait elemzi.

A Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorciumnak nemzetközi szinten jelenleg több mint 400 kutató a tagja. A KASC tizennégy munkacsoportjából kettőt Kiss László és Szabó Róbert, a KTM CsKI munkatársai vezet. „A fényességüket hosszú idő alatt változtató vörös óriáscsillagok fizikai sajátosságait vizsgálom a Kepler adatok alapján" - mondta az mta.hu-nak Kiss László. - Az ilyen típusú csillagok rezgéseinek tanulmányozása nem csak saját Napunk későbbi fejlődési állapotáról ad képet, de galaxisunk csillagkeletkezési folyamataiba is bepillantást enged - tette hozzá a kutató.

Buday László, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének tudományos tanácsadója.

Buday László munkacsoportja a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, azon belül is az ún. állványfehérjéket, melyek a jelpályában fehérje komplexek kialakítására képesek. A kutatócsoport 2009-ben leírta, hogy az egyik ilyen állványfehérje, az idegsejtekben előforduló Caskin számos fehérjével képes asszociálódni. A fehérje-fehérje kölcsönhatások alapját részben a Caskin fehérje rendezetlen szerkezete adja, mely jellemző az állványfehérjékre. Tompa Péter munkacsoportjával együttműködésben kimutatták, hogy a daganatok keletkezésében alapvető szerepet játszó ún. fúziós fehérjék (pl. Bcr-Abl) szerkezete is tartalmaz rendezetlen szakaszokat. Emellett a fokális adhéziós kináz (FAK) foszforilációs májsejtekben jelentkező mintázatát is vizsgálták.