összes videóa hét videói

összes képa hét képei

eseménynaptár

hírlevél

Elengedhetetlen a mérnökök közéleti szerepvállalása

Pálinkás József, az Akadémia elnöke A természettudományos és műszaki kultúra társadalmi szerepe címmel megtartott előadásában a természettudományos ismeretek megszerzésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, ennek a tudásnak a rendszerezett formában való átadása szemléletformáló, és hozzásegíti a felnövekvő nemzedékeket ahhoz, hogy megértsék a körülöttük lévő világot. Hozzátette: olyan ismereteket kell átadni, amelyek nem engedik meg, hogy az álmokkal, víziókkal rendelkező emberek elszakadjanak a racionalitástól.

Az MTA elnöke a tanárutánpótlásban jelentkező hiány veszélyeire is felhívta a figyelmet. Pálinkás József ennek kapcsán a következő kabinet feladatairól szólva azt mondta: Magyarország kormányának meg kell értenie, hogy a fejlődés jelentős mértékben függ az elmúlt időszakban jelentkező negatív tendenciák megállításától, visszafordításától. A többi mellett megbecsültebbé kell tenni a tanári hivatást, emellett stabil, kiszámítható viszonyokat kell biztosítani a fejlesztés, az innováció számára.

A mérnökségnek azt tanácsolta az Akadémia elnöke, hogy tanulja meg a bonyolult részleteket elhagyva átadni szakmája alapvető ismereteit a szélesebb közönségnek, a társadalomnak ugyanis tudnia kell a fejlődés irányáról.

Katona Béla
Katona Béla
Katona Béla, az Országgyűlés leköszönő elnöke azt hangsúlyozta, hogy kreatív mérnökök, a közéletben aktív szerepet vállaló műszaki értelmiség nélkül a nemzet csak félkarú törpe, az az ország pedig nem lehet sikeres, amely a gazdasági növekedést kizárólag közgazdasági szabályok alapján akarja elérni.

Hangsúlyozta azt is: a fenntarthatóság új erőforrások és megfelelő technológiai fejlesztés nélkül nem képzelhető el, a takarékosság önmagában nem elegendő. Hangsúlyozta: a magyarországi tudományos életben és az üzemekben egyaránt megvan a szellemi tőke a fejlődéshez, de még hiányzik az a szándék, amely ezt a szellemi potenciált a magyar sajátosságokhoz igazodó fejlesztési irányok követésére ösztönözné.

Maria J. Prieto Laffargue, a Mérnökszervezetek Világszövetségének elnöke előadásában a többi közt arról beszélt, hogy a globalizáció kihívásainak leküzdésében a világ műszaki értelmiségijeinek együtt kell működniük. A magyar mérnököket ugyanakkor arra biztatta: találják meg a saját útjukat, „találják fel magukat".

Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta, hogy intézménye, amely elnyerte a kutatóegyetemi címet, akkor tud élni ezzel a minősítéssel, ha kiszámítható a működési környezete, ha rendelkezésére áll a megfelelő infrastruktúra, azaz biztosítottak az alkotó munka feltételei.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az innováció terén élen járó országokban, például a skandináv államokban a korosztályok létszámához képest háromszor annyi fiatal vesz részt természettudományos képzésben, mint Magyarországon. Hangsúlyozta: ezen a téren még sok tennivalónk van.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnökének szavai szerint a természettudományos és műszaki alapműveltség ma már állampolgári kötelesség. Kiemelte: a fejlesztőknek mindig arra kell törekedniük, hogy a meglévő megoldásoknál egy jobbat találjanak, mert ahogy fogalmazott, „a kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő".