összes videóa hét videói

összes képa hét képei

eseménynaptár

hírlevél

Káoszból rend

- Az a mindennapi vizuális tapasztalat, hogy a világ színesben és három dimenzióban jelenik meg a szemünk előtt, valójában igen bonyolult idegrendszeri számítási műveletek eredménye. Észlelőrendszerünk rendkívül összetett működésének köszönhető például az is, hogy
nagyon eltérő megvilágítási viszonyok között a tárgyakat egymáshoz viszonyítva mégis ugyanolyan világosnak látjuk- mondta Czigler István az MTA doktora, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének igazgatója, aki egyik társszerzője és -szerkesztője az Unconscious Memory Representations in Perception című, nemrégiben megjelent nemzetközi tanulmánykötetnek. A mű az implicit, tehát a tudatos erőfeszítés nélkül előhívott emlékek észlelésben betöltött szerepét a legfrissebb kutatásokon keresztül mutatja be. A kötet társszerkesztője a szintén az Intézetben dolgozó Winkler István, az MTA doktora. Mindkét kutató külön tanulmányban számol be saját kísérleteiről.

- A kognitív idegtudományi kutatások eredményeiből nyilvánvalóvá válik, hogy létezik egy olyan rendszer, egyfajta primitív intelligencia, amely akár a látás, akár a hallás esetében az ingerkörnyezet általános szabályszerűségeit tárolni képes, és az ezektől való eltérésre agyi elektromos jelenségek formájában jól mérhető idegrendszeri választ ad - mondta Czigler István. A pszichológus hozzátette: a rendszer az ingerkörnyezetből a szabályosságokat kivonja, eltárolja, és az új ingereket minden pillanatban a meglévő szabályokhoz hasonlítja.
- Egyes szabályszerűségek az adott pillanatban alakulnak ki, míg mások, például egy adott nyelvre jellemző fonéma rendszer hosszabb folyamat során jönnek létre - mondta Czigler István kiemelve, hogy ezek a szabályok az implicit emlékezetben rögzülnek, ezért nem nyilvánulnak meg az ember tudatos élményeiben.

A kutató hangsúlyozta: nem csupán az ingerek merev, lenyomatszerű regisztrálásról van szó. A tárolt szabályok alapján a rendszer folyamatosan hipotéziseket állít fel arról, hogy milyen tulajdonságú ingerekre lehet számítani egy adott helyzetben. Az elvárttól eltérő ingereket, mint hibajeleket rögzíti, majd annak alapján módosítja a meglévő szabályokat, amelyet újra eltárol. - Ennek a nagyon dinamikus, folyton alakuló szabályrendszernek többek között az a nagy előnye, hogy az ingerek kis változásakor észlelőrendszerünknek nem kell minden pillanatban újra kezdeni a bonyolult számításokat - magyarázta Czigler István, aki szemléltetésként a pislogás példáját említette. Ébrenlétünknek 7-8 százalékát sötétben töltjük, de ezt észre sem vesszük. - Ha az alatt a mintegy 300 milliszekundum alatt, miközben szemhéjunk lezárul, elvesznének a vizuális környezetünkről tárolt részeredmények, az észlelőrendszernek minden pislogás után újra az alapjaitól kellene felépíteni a környezet reprezentációját - hangsúlyozta Czigler István. A hallás esetében sem egyszerűbb a helyzet. A hangok észlelésért felelős idegrendszeri területeknek a különböző irányból jövő és különböző fizikai tulajdonságú hangok dzsungelből kell „kihámozni"az autók zaját, a társunk beszédét, vagy egy fülbemászó dallamot - magyarázta a kutató, hozzátéve: az implicit memória tulajdonképpen a káoszból teremt rendet azzal, hogy az egyes ingerforrásokban megmutatkozó szabályosságokat, ismétlődő jellegzetességeket rögzíti. Így teremti meg azt a hátteret, amelyben az egyes ingerek elkülönítése és felismerése lehetővé válik.

A tanulmánykötettel kapcsolatban a pszichológus elmondta: a könyv olyan új kísérleti eredményekről számol be, amelyek egyrészt igazolják a rendszer meglétét, másrészt bemutatják annak tulajdonságait és az észlelésben betöltött funkcióját. A hallás esetében a kutatók régóta ismerik az implicit memória észlelést segítő szerepét. - Nagyon érdekes, hogy az olyan, bonyolultabb területeken is, mint például a beszéd észlelése, tapasztalható az implicit emlékezeti rendszer működése - hangsúlyozta Czigler István. Mint mondta, a kötetben külön tanulmányt szenteltek annak a problémának, hogy a zeneészlelés esetében ezeknek a szabályosságoknak a felismerése hogyan történik. A pszichológus hozzátette: a könyvben olyan magas szintű kognitív folyamatok idegrendszeri vonatkozásairól is olvashat az érdeklődő, mint az esztétikai élmények és a műélvezet. A fejezet szerzője beszámol a műalkotások automatikus feldolgozásának folyamatáról és arról, hogy miként vizsgálható ez a jelenség idegtudományi módszerekkel. Az új kötet bepillantást enged nyújtani abba is, hogy az agyi elektromos impulzusok regisztrálásán keresztül a kutatók hogyan látnak bele az észlelést megalapozó implicit emlékezeti folyamatokba.