összes videóa hét videói

összes képa hét képei

eseménynaptár

hírlevél

Harminc évvel ezelőtt indult az első magyar űrhajós a világűrbe

- Minél előbbre haladunk az időben, annál inkább felértékelődnek a múlt nagy tettei. Azok a teljesítmények, amelyek előreviszik az emberiséget, méltóak arra, hogy megemlékezzünk róluk. Az első magyar űrrepülés ilyen teljesítmény volt - jelentette ki Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azon az ünnepi emlékülésen, amelyet az 1980. május 26-án kezdődött és június 3-ig tartó űrutazás harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek az MTA-n. Németh Tamás hangsúlyozta: ahhoz, hogy valaki feljuthasson a világűrbe, sok tudományág képviselőinek összefogására, közös munkájára van szükség. Az űrutazás tudományos teljesítmény, de a tudományos eredményeknek akkor van igazán jelentőségük, ha segítik az emberiséget, ha közhasznúak.

- Az akkori űrutazás új fejezetet nyitott a magyar űrkutatásban - mondta a Szojuz-36 egykori magyar utasa, Farkas Bertalan. Az úrhajós kiemelte, hogy a magyar tudósok hozzájárulása a nemzetközi eredményekhez nem fejeződött be a sikeres landolással. - A magyar szakemberek az azóta eltelt időben is részt vettek a különböző űrprogramokban, s amit véghezvittek az fantasztikus volt - fogalmazott Farkas Bertalan.

Gyújtópontnak nevezte az első magyar űrrepülést Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke, aki beszédében a világűr hasznosításának jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az űrkutatás eredményei nélkül nem lenne például banki átutalás vagy műsorszórás sem. Utalt arra, hogy az 1980-as űrutazás alkalmával olyan célzott kutatásokat végeztek, amelyek hatása a mai napig is érezhető, és olyan műszereket is használtak, amelyek azóta több ezer alkalommal segítették a világűrben járó embereket.

- A ma űrkutatása a jövő tudománya - fogalmazott Szacsky Mihály, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora. A BME tanára azokat a biológiai kutatásokat idézte fel, amelyeket a világűr sajátos körülményei között végeztek el az elmúlt évtizedekben. Mint mondta, a kutatásokat már a kezdetektől interdiszciplináris megközelítés jellemezte. Egyebek mellett orvosi, anyagtudományi, élelmezési kísérleteket végeztek el a különböző nemzetek űrhajósai, munkájukhoz pedig a magyar tudósok és mérnökök olyan eszközöket biztosítottak, mint például a Pille nevű sugárzásmérő vagy a Balaton nevű műszer, amellyel az emberi reakcióidő mérhető. Szacsky Mihály kitért arra is, hogy az űrkutatás hajnalán a kutatások egyik kiemelt területe a gyorsulás emberi szervezetre gyakorolt hatása volt, az elmúlt másfél évtizedben egyebek mellett olyan problémák kerültek a vizsgálatok fókuszába, mint például a csontgyógyulás súlytalanság állapotában, a sugárzás hatása az emberi DNS-re vagy a hosszú űrutazás által kiváltott változások az izomzatban.

- Az űrutazás egy komoly tudományos eredmény csúcsa. Ahhoz, hogy ember indulhasson a világűrbe, jelentős tudományos háttérre van szükség - hangsúlyozta a Space for Earth Alapítvány nevében felszólaló Solymosi János. Az űrkutatási szakember szerint olyan intézményrendszerre van szükség, amely ezt a szükséges bázist biztosítja a tudomány számára. A Space for Earth Alapítvány azért jött létre, hogy a magyar tudományos élet, illetve a külföldi felsőoktatói, kutatói és közéleti szellemi elit, valamint a céljainkkal azonosulni tudó és az azokat támogató magyar és külföldi egyetemek, intézetek közreműködésével egy humán és műszaki vezetőképző- és kutatóműhelyt hozzon létre. Az alapítvány tervei között szerepel például egy olyan központ kialakítása, amely az oktatás, a tudomány és az ipar határterületeit felhasználva képes jelentős tudásbázissá fejlődni. Budapest közelében szeretnék megvalósítani azt az úgynevezett Mini Space World-öt, valamint Space Camp-ot is, amelyek nem csak a szórakozás, hanem az interaktív tanulás élményét is kínálják az űrkutatás iránt érdeklődőknek.

Az első magyar űrutazás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett programsorozat ünnepélyes nyitó rendezvényén részt vett az Interkozmosz együttműködés keretében kiképzett több kelet-európai és orosz űrhajós, valamint az amerikai asztronauták képviseletében Loren Acton. A megemlékezések az egykori űrrepülés befejező napjáig, június 3-ig tartanak országszerte.