összes videóa hét videói

összes képa hét képei

eseménynaptár

hírlevél

Magyar kutatók újabb eredményei a Nagy Hadronütköztetőnél

- Hasonlóan a megelőző méréseinkhez, most is azt találtuk, hogy a proton-proton ütközésekben mintegy negyven százalékkal több részecske keletkezett, mint azt a kisebb energiájú ütköztetések alapján vártuk. Ez nagyon szignifikáns eltérés - mondta az mta.hu-nak nyilatkozva Veres Gábor. A kutató kollégáival együtt az ütközések során keletkezett részecskék számát, szög- illetve impulzuseloszlását mérte a gyorsító CMS (Compact Muon Solenoid) detektoránál. A fizikus úgy fogalmazott: azt ugyan még korai lenne kijelenteni, hogy csak újfajta fizikai jelenségek bevezetésével lehet majd pontos modellel szolgálni a kapott kísérleti eredményekre, de ez sem elképzelhetetlen. - A legfrissebb mérésünk során nyert részecskeszámot és az átlagos impulzust egyelőre nem sikerült jól beleilleszteni a létező modellek, úgynevezett eseménygenerátorok kereteibe - emelte ki a kutató, aki egyben hangsúlyozta: még hosszú hónapok, vagy akár évek munkája, és sok új mérési eredmény is szükséges ahhoz, hogy eldönthessék, ezek a modellek csak módosításra, vagy lényegi átalakításra szorulnak-e. Az eddigi adatokból az utóbbi tűnik valószínűnek. Veres Gábor elmondta: mindez az alacsony impulzusátadással járó, az ütközésben a részecskék nagy többségének keletkezéséért felelős folyamatok leírására, modellezésére vonatkozik. - A szokásosabb értelemben vett „új fizika", azaz a részecskefizikai Standard Modell kiterjesztései által jósolt, igen ritkán keletkező részecskék felfedezéséhez és vizsgálatához azonban a CERN kutatóinak a Nagy Hadronütköztető luminozitását, azaz az ütközések frekvenciáját még jó néhány nagyságrenddel növelni kell a jelenlegihez képest - magyarázta Veres Gábor. A fizikusok a proton-proton ütköztetések után ősszel ólom-atommagokkal fognak kísérletezni és a világ eddigi legnagyobb összenergiájú ütközéseit hajtják majd végre. A most publikált eredmények ezekhez is fontos összehasonlítási alapul szolgálnak majd.

A tanulmányban részletezett eredmények a részecskék eddigi legnagyobb, 7 teraelektronvolt energiájú ütközései alapján születtek. - Az LHC most egy ideig nem fogja túllépni ezt az energiaszintet, vagyis legalább egy évig stabilan 7 TeV-en működik majd a gyorsító - mondta Veres Gábor, hozzátéve: annak ellenére, hogy az LHC biztonsága sokat javult, és a mérnökök is nagyon elővigyázatosak a 2008-ban bekövetkezett sérülés óta, a gyorsító egyelőre nem lenne biztonságos a névleges energián, vagyis 14 TeV-en működtetve. A maximális energiára történő kapcsolást megelőzően az LHC valószínűleg egy évre teljesen leáll. Ebben az időszakban a technikai szakemberek továbbfejlesztik majd a részecskegyorsító mágneseinek biztonsági berendezéseit és kijavítják a még meglévő esetleges hibákat.

A médiában újra és újra felbukkanó aggodalmakkal kapcsolatban az ELTE kutatója elmondta: rendkívül valószínűtlen, hogy a nagy energiájú ütközések eredményeképpen egy olyan fekete lyuk keletkezne, amely folyamatosan növekedve magába nyelhetné akár az egész Földet. - Kollégáink alaposan megvizsgálták az esemény bekövetkeztének lehetőségét, de minden számítás cáfolni látszik az aggodalmakat - hangsúlyozta Veres Gábor, kiemelve: a végzetes fekete-lyuk elképzelés inkább tudományos-fantasztikum, mint realitás. Szemléltetésképpen a fizikus elmondta: az LHC maximális energiája eltörpül a kozmikus sugárzás rekord-energiája mellett, márpedig a kozmikus sugárzás az igen hosszú földtörténet alatt sem produkált ilyenfajta fekete lyukakat.