összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Az alkotás, ami gyógyít

Új kiadványban ismerkedhet meg a nagyközönség az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet betegei által készített festményekkel és szobrokkal. A híres külföldi pszichiátriai múzeumokkal egyidős Pszichiátriai Gyűjtemény 2008-ban került az MTA tulajdonába.

- A XX. század magyar történelmének hányattatásait túlélő gyűjtemény hosszú utat járt be, legszorosabban mégis a Lipótmezőn működött intézményhez és annak betegeihez kapcsolódik. A gyűjteménynek művészettörténeti vonatkozásain túl szakmai jelentőséget ad az a tény, hogy a hazai szakemberképzésre is komoly hatást gyakorolt. Korábban a pszichiáterek és pszichológusok tanulmányaihoz hozzátartozott, hogy legalább egyszer megtekintsék az alkotásokat - mondta az mta.hu-nak az Akadémia főtitkárhelyettese.

Csépe Valéria pszichológus elmondta: azóta, hogy Selig Árpád, az 1920-as években gyűjteni kezdte a betegei képeit, az alkotás, és ezen belül is a rajzolás-festés a diagnosztika és a terápia területén is meghatározó módszerré vált.

- Míg a század elején a művészeti foglalkozás az orvos személyes érdeklődésétől függött, ma már sok helyen bevett és általános része a kezelésnek - tette hozzá Csépe Valéria. A pszichológus szerint a művészetterápia a gyógyító munka részeként a beteg kibillent személyiségének helyreállításában tölt be igen fontos szerepet. Az alkotás során a betegek az önkifejezés új formáival és az alkotó önmegvalósítás lehetőségeivel ismerkedhetnek meg, az ebből adódó sikerélmény pedig lelki egészségük és önbecsülésük pozitív változásait segítheti elő.

A pszichológus szerint a Pszichiátriai Gyűjtemény kutatása interdiszciplináris, azaz tudományágakon átívelő feladat lenne, hiszen a képek és a hozzájuk tartozó dokumentáció elemzése művészettörténeti, pszichológiai és pszichiátriai szempontból is izgalmas eredményeket hozhat. Az utóbbi tudományágak számára komoly előrelépést jelentene, ha a szakemberek a felbecsülhetetlen értékű pszichiátriai, pszichológiai és művészettörténeti nyersanyagot a kórrajzokkal együtt kutathatnák. - Sajnos ezek nélkül a gondjainkra bízott műalkotások együttese csonka gyűjtemény. Nem adtuk fel azonban, hogy elérjük: a képek mellett az alkotók kezelése alatt készült kórlapok, kórrajzok is a kutatható források közé tartozzanak. Intézeteinkben magától értetődő, hogy a kutatómunkának a legszigorúbb adatvédelmi és kutatásetikai előírásoknak kell megfelelnie. Ezért természetes, hogy az MTA a saját gyűjteménye esetében is garantálni tudná, hogy a kórlapok kutatási célú megismerése a jogszabályoknak minden tekintetben megfeleljen- hangsúlyozta az Akadémia főtitkárhelyettese.

A gyűjteményt 2008 óta vezető Faludy Judit és Perenyei Monika közösen szerkesztette a Különvélemény című kiadványt. A konferenciakötet összeállításakor fontos szempont volt, hogy az olvasók olyan művekkel is megismerkedhessenek, amelyek nem szerepeltek még a gyűjteményt az OPNI-ban húsz évig gondozó Plesznivy Edit által szerkesztett korábbi könyvekben. Ennek azért is lehet jelentősége, mert a folyamatban lévő leltározás miatt a látogatók és a kutatók a képeket csak korlátozott feltételek mellett, előzetes egyeztetés után tekinthetik meg. Faludy Judit hozzátette, hogy az OPNI megszűnését követően, 2008-ban kerültek a képek az MTA Művészeti Gyűjteményének gondozásába, és az akkor rendezett „Művészet, pszichiátria, terápia" című konferencia előadóinak írásai teszik ki a kötet anyagát. A nemzetközi szerzőgárda tagjai a pszichológia, a pszichiátria, a művészetterápia és a művészettörténet nézőpontjaiból elemzik a pszichiátriai kezeltek alkotásai által felvetett kérdéseket.

Faludy Judit a képek művészettörténeti jelentőségéről így fogalmazott: „a híresebb festőművészek közül Zórád Géza és Nemes Lampérth József alkotásait őrizzük, de számos képünk van tehetséges, második vonalbeli művészektől is. Az egyik nagybányai körből származó festő munkája például érzékletesen mutatja be a Lipótmezőn zajló mindennapi életet."A betegeket védő adatvédelmi törvények miatt az alkotók nevét azonban csak akkor lehet felfedni, ha ők ehhez kifejezetten hozzájárultak, vagy festőművészként amúgy is szignálták képeiket. Az előbbire is van példa: Ritter Gábor, aki terápiás kezelése során kezdett el festeni, ma már munkáin keresztül ismert, és engedélyezte nevének feltüntetését.

Faludy Judit szerint a betegek munkáinak a művészeti kánonba történő besorolása nem egyértelmű. Csak kevés festmény illeszthető egyértelműen a spontán kifejezésvágyból eredő art brut körébe, hiszen az alkotás gyakran a kezelőorvosok utasítására indult el. Szerencsésebb talán az outsider art megnevezés, amely az alkotók művészi társadalomtól való különállására utal. A képek témái és színvonala rendkívül szerteágazó, de vannak olyan témák, amelyek gyakran jelennek meg a festményeken. Ilyen például az OPNI épülete és környezete. A gyűjtemény tervei között szerepel az épületről készült papírmasé makett restaurációja, és egy e köré rendezett kiállítás is.

A kötetet Az Eszelős és a Nyaktámasz című kiállítás keretében Pléh Csaba akadémikus, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének előadója mutatta be a Bartók 32 Galériában.

Egy új gyűjtemény születése

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának 2005 óta működő Kreatív és Művészetterápiás Műhelye indulásától kezdve gyűjti a páciensek művészeti munkáit. 2009-ben a Norvég Alap segítségével, Budapest Art Brut Galéria néven önálló képtárat hoztak létre ezek bemutatására. - A betegeket így nem csak a művek létrehozása során érik pozitív élmények, hanem akkor is, amikor látják, hogy a képeik sikert aratnak és a látogatók elgondolkodva állnak meg az alkotásaik előtt - mondta az mta.hu-nak Simon Lajos, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatóhelyettese.

Kovács Emese, a galéria igazgatója elmondta, hogy a kreatív és művészetterápiás foglalkozásokon minden beteg részt vehet, aki alkotni szeretne és az orvosa kifejezetten javasolja számára az ilyen jellegű elfoglaltságot. A terápia során a betegek kipróbálhatják a különböző kreatív és művészeti technikákat, a legegyszerűbb mandala színezéstől akár a tűzzománc eljárás elsajátításáig is eljuthatnak.

A foglalkozásokat vezető szakemberek a módszerek alapjainak elsajátításában is segítenek, de nem korlátozzák a résztvevők kísérletező kedvét:
- A betegek gyakran keverik a technikákat: volt olyan páciensem, aki tussal kezdte a rajzot, majd ráfestett vízfestékkel, végül golyóstollal emelte ki a lényeget. Ezek az egyedi megoldások izgalmas kompozíciókat eredményeznek. Egy másik kedvenc a fekete grafit vagy szén, amellyel érzékletesen fejezhető ki a fájdalom, a halálvágy. Ezt a betegek gyakran vörössel, a vér színével egészítik ki, aminek segítségével nagyon erős, hatásos képek jönnek létre - mesélte Kovács Emese.

Oszd meg: