"A robbantás nem lenne ártalmas, és csak 10 millió dollárba (2,2 milliárd forintba) kerülne azzal a 2,35 milliárd dollárral (535 milliárd forinttal) szemben, amelyet az olajtársaságnak mindezidáig kárelhárításra és kártérítésekre kellett kifizetnie" - mondta Mihajlov.

A tömegpusztító-fegyver békés célú használatának ötlete egyébként nem csak az egykori szovjet tudósok fejében fogalmazódott meg. Milo Nordyke - aki az 1960-as, 70-es években tagja volt az atomenergia békés célú használatát kutató amerikai agytrösztnek - elmondta, hogy az atomtöltet bevetése logikus végső megoldás lehetne a kormány és a BP számára.

A Szovjetunióban annak idején ötször vetettek be nukleáris fegyvert szivárgó gázkutak elzárására, ezek három vagy négy esetben sikeresek voltak. "A szovjeteknél egész jól működött, ezért semmi sem indokolja, hogy ez a megoldás az Egyesült Államoknak nem volna megfelelő" - magyarázta Nordyke, aki tíz évvel ezelőtt részletes beszámolót írt a szovjet atomrobbantási kísérletekről.

Nordyke szerint a Mexikói-öbölben bevethető két hirosimai bomba erejével megegyező töltet 80-90 százalékos eséllyel zárhatná le a szivárgó kutat. A radioaktív szennyezőanyagok tengerbe jutása miatti aggódás alaptalan, ugyanis a töltetet egy 20 centiméter átmérőjű furatba juttatnák be, a detonációval keletkező szennyezést a robbantási pont feletti több száz méter vastag kőzetanyag tartaná fogva.

Az atomtöltet bevetése azonban még ennek ellenére sem valószínű, mert elképzelhető, hogy a robbanással az olajmező is megsérülne, ráadásul az ehhez szükséges előkészületek akár fél évig is eltarthatnak.