összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Robotok a kínai művészetben

A robotok akár műalkotások készítésére is képesek lehetnek – véli Yeung Yam professzor, a Kínai Hong Kong-i Egyetem kutatója.

- Számos tényező inspirált arra, hogy művészi munkákat reprodukáló robotok fejlesztésébe kezdjek - mondta az mta.hu-nak a Kínai Hong Kong-i Egyetem professzora. Sokakban él az az elképzelés, hogy az emberi készségek a robotoknak is megtaníthatók. Ma már vannak táncoló robotok, zenélő robotok, sőt szakács robotok is. Megkérdeztem magamtól: miért nem fejleszthetnénk egy olyan robotot, ami a bonyolult művészi készségeket igénylő kínai kalligráfiákat is képes lehet megfesteni? - tette fel a kérdést Yeung Yam professzor, aki az MTA SZTAKI-ban tartott előadást rajzoló robotjának legújabb eredményeiről.

A kínai professzor előadásában bemutatta kutatásai fő célját: a műalkotások készítésének műszaki módszerekkel való tanulmányozását, valamint erre alapozva annak vizsgálatát, hogyan lehet akár új művészeti formákat létrehozni robotokkal. A Yam professzor kutatócsoportja által készített robotok a legfejeltebb számítógépes és elektronikai megoldásokat hasznosítják. - Míg a korábban hasonló céllal gyártott robotok csak néhány beprogramozott, merev szabály alapján voltak képesek nagyon egyszerű, főleg a nyugati művészeti stílusnak megfelelő képeket készíteni, addig a mi célunk az volt, hogy a kínai művészet különféle bonyolult formái, különösen a kalligráfia is kellő pontossággal reprodukálható legyen egy erre a feladatra kifejlesztett rajzoló robot segítségével - magyarázta a professzor.

Mint elmondta: a kutatók és mérnökök számára az igazi technikai kihívást az jelentette, miként ragadják meg úgy a valódi művészi alkotás folyamatát és stílusát, hogy az átültethető legyen a robotot vezérlő algoritmusokba. - Az ember szinten végtelen irányú, nagyon finom mozdulatokat képes végezni egy ecsettel. Megoldást kellet találnunk arra, hogy miként képezzük le az emberi kéz mozgási szabadságát a robot korlátozott, öt különböző irányú elmozdulást lehetővé tévő mozgásaira úgy, hogy a bonyolult tartási stílusokat igénylő festőecset végének "szabad" és "önálló" mozgása ellenére biztosítható legyen a festmény pontossága és szépsége - magyarázta az professzor. Az előadás résztvevői meggyőződhettek arról is, hogy a robotot irányító algoritmus folyamatos finomításának köszönhetően a kínai kutatók elértek arra a pontra, amikor már az eredeti műalkotást nem is olyan könnyű megkülönbözteti a reprodukciótól. Előadásában Yam professzor szemléletes képekkel és videó bejátszásokkal illusztrálta, amint robotjuk bonyolult kalligráfiákat fest, illetve egy 600 éves kínai festményt reprodukál a hallgatóságot is meglepő pontossággal.

A bemutató után a Yam professzor az mta.hu kérdéseire válaszolva beszélt motivációiról, kihívásokról és a kutatásaiban rejlő lehetőségekről. - Műszaki értelemben az érdekelt, hogy miként képes egy robot egy számára bemutatott műalkotást automatikusan elemezni, és a felismert jellemzők alapján legpontosabb mértékben reprodukálni. Legszemléletesebben úgy fogalmazhatnék: hogyan tudnánk emberi képességeket, készségeket átültetni a robot szintjére - magyarázta Yeung Yam. A professzor kifejtette: számos művész magát az elképzelést is eleve elveti, és magam sem hiszem, hogy a robotikai művészet bármikor is egyenértékű lehet az emberi alkotásokkal. - Bizonyos emberi megnyilvánulások soha nem reprodukálhatóak tisztán művi úton, de izgalmas kérdés, milyen messzire juthatunk el ebben az irányban. Úgy tűnik messzebbre, mint korábban gondoltuk - hangsúlyozta a kínai fizikus. Yam professzor úgy véli, hosszú távon a robot és az ember együttműködése olyan műalkotásokhoz, művészeti formákhoz vezethet, amelyeket azelőtt, pusztán emberi erőfeszítéssel senki sem volt képes véghezvinni. Yeung Yam hiszi, hogy a technológiának helye van a művészetekben, és a robotok a jövőben értékes hozzájárulását nyújthatnak a művészi önkifejezéshez. Az sem elképzelhetetlen, hogy a robotika fejlődésének köszönhetően egy új művészi kifejezési forma születik majd meg, amelyet egy ember, pusztán képességeinek korlátozott volta miatt, nem tudna megalkotni - mondta a kínai professzor, hangsúlyozva: nagy kérdés, hogy a társadalom befogadná-e a mesterséges szerkezetek által létrehozott művészetet és műalkotásokat, de erre ma még nincs válasz.

A professzor ugyanakkor örömmel számolt be arról, hogy sok művész és kalligráfus pozitívan viszonyul munkájukhoz. A kutató egy példát is elmondott, ahol élő tévéműsorban egy kalligráfus mester egy, a helyszínen elkészített munkáját reprodukálta a robotjuk, a művész által is elismerten jó eredménnyel. A rajzoló robotok esetleges kreatív képességeivel kapcsolatban a kínai professzor az mta.hu-nak kifejtette: ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki teljesen. Ha számos művész munkáját, stílusát tanulmányozva kvantitatív módon karakterizálni tudjuk a stílusjegyeiket, akkor elképzelhető, hogy a különféle stílusokat valamilyen módon kombinálva, új stílust kapunk. Elmondta azt is, hogy a fejlesztésekbe valódi művészeket is bevonna, akik értékes észrevételekkel járulhatnak hozzá a robot tökéletesítéséhez.

Yeung Yam professzor 1992 óta a Kínai Hong Kong-i Egyetem kutatója, 2004-től pedig a Műszaki és Automatizálási Tanszék elnöke, illetve az Intelligens Irányítói Rendszerek Laboratórium vezetője. Fő kutatási területe a dinamikamodellezés, az irányítás elmélet, és az intelligens rendszerek és robotok tervezése. A professzor előadása Baranyi Péter, az MTA SZTAKI Kognitív Informatikai Kutatócsoport vezetőjének szervezésében valósult meg. A csoport időről időre világhírű kutatókat kér fel arra, hogy nyilvános előadások keretében számoljanak be a legújabb, úttörőnek számító kutatási eredményeikről.

Oszd meg: