Főoldal
csatlatkozom

összes videóa hét videói

Ocean Sky Ocean Sky
  •  
Értékelés

5/5 (2db)

összes képa hét képei

Csillagok Csillagok
  •  
Értékelés

5/5 (2db)

eseménynaptár

hírlevél


alapító

Magyar pszichológusok a Mars500 űrszimulációban

Magyar pszichológusok a Mars500 űrszimulációban Egy elképzelt Mars-utazás lélektani hatásait is megpróbálják szimulálni abban a kísérletben, amelyben 520 napot tölt el három orosz, két európai és egy kínai űrhajós a külvilágtól elzárva egy moszkvai kutatóintézet „űrbázisán”. Az asztronauták kedélyállapotának változásait az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársai által kifejlesztett módszerrel is nyomon követik.
Érzelmi állapot, csapatszellem alakulása, fizikai komfortérzet - egyebek mellett ezeket a területeket vizsgálják majd a magyar szakemberek. - Korábban két földi űrhajós szimulációban végeztünk kutatómunkát. Célunk az volt, hogy a kísérletben részt vevők jelentései, naplói alapján számítógépes módszerekkel kimutassuk a csoport és a benne dolgozó egyének hangulatváltozásait - nyilatkozta az mta.hu-nak az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének Űrkutató Csoportját vezető Balázs László. Mint elmondta: első kísérletüket magyar jelentkezők részvételével végezték el, a Mars Society Utah állambeli bázisán.

 - Arra kértük az űrhajósokat, hogy a két hét alatt minden nap írjanak naplót az aznapi eseményekről. A kutatási idő rövidnek számított, de rengeteg hasznos adathoz és tapasztalathoz juthattunk - mondta Balázs László.
A naplók tartalmát a kutatók több szempont alapján elemezték. A pozitív és negatív érzelmeket kifejező szavak előfordulásának arányából például az egyén és a csoport hangulatára tudtak következtetni. Ehhez az eljáráshoz a magyar nyelv legtöbb szavát tartalmazó, nyelvészek által összeállított, úgynevezett korpuszt használtak. Ezt az adatbázist egészítették ki a pszichológusok a lélektani tartalmakra utaló címkékkel. A bejegyzések mellett feltüntették, hogy azok pozitív, vagy negatív érzelmeket kifejező szavaknak számítanak-e. Az elemzést ezután számítógéppel végezték el.
A szó alapú lekérdezéseknek természetesen megvannak a korlátai, hiszen a nyelvben gyakran nagyon bonyolult formában jelennek meg a különböző pszichológiai konstrukciók. Az úgynevezett önreferencia kimutatásához - vagyis amikor a résztvevők saját magukra utalnak - mélyebb nyelvészeti elemzésre van szükség. - A magyar nyelvben ugyanis az igék toldalékolásában, és a személyes névmásokban is megjelenhet a beszélő utalása önmagára. Az önreferencia megszaporodása intő jel a pszichológusnak, hiszen depresszív, magába forduló hangulatot jelezhet - magyarázta Balázs László.


Az alkalmazott pszicho-lingvisztikai elemzések módszertani alapját az intézetben László János akadémiai doktor által vezetett Narratív Pszichológiai Munkacsoport tevékenysége adta. A kutatók eltérő témában, a történelmi emlékezet kutatásában vizsgálták a psziché és a nyelv kapcsolatait. A feljegyzésekben megjelenő időélmény, perspektíva, és szereplők funkcióinak elemzésére kidolgozott módszereiket azonban az űrhajósok kedélyállapotának kutatásában is fel tudták használni kollégáik. A Mars Society Utah állambeli bázisán végzett HungaroMars „expedíció" során lehetőségük nyílt az adatok feldolgozására használt szempontok továbbfejlesztésére is. Az űrkutatással kapcsolatos nyelvpszichológiai vizsgálatokat irányító Ehmann Bea például a naplóbejegyzések én-referenciáit a csoport egészére történő utalások számával vetette össze. Megállapította, hogy a csoport gyakoribb említése jól mutatja a közösség erősödését. Ehmann Bea emellett fontosnak tartja a testi komfortérzet mérését is, ugyanis ez is nagyban befolyásolja az űrhajósok kedélyét és teljesítőképességét. Mint mondta, elsősorban ezt a három területet: az érzelmi állapotot, a csapatszellem alakulását és a fizikai komfortérzetet mérték vizsgálataikban.


A kutatócsoport által kidolgozott számítógépes elemzéseket nemzetközi együttműködésben először a Mars105 „expedíció"-ban alkalmazták, ahol egy orosz kutatócsoporttal párhuzamosan vizsgálták az űrhajósok lelkiállapotát. - Oroszországban nagy hagyománya van az ilyen jellegű méréseknek, de itt elsősorban a kutatók személyes tapasztalatára alapozzák a munkát. A vizsgálatokat a szakértők a számítástechnika bevonása nélkül végzik el - mondta Balázs László, aki szerint a Vadim Gushin vezette csoport hasonló eredményekre jutott, mint a számítógépes módszert alkalmazó magyarok.

A hosszú ideig tartó Mars500 „expedíció" idején sok kísérletet folytatnak majd az „űrállomáson", többek között a Mars105 alatt alkalmazott pszichológiai felmérést is folytatni fogják. Az orosz projekt vezetői ismét felkérték a magyar tudósokat az automatizált mérések alkalmazására. Ezúttal a földi irányítással folytatott kommunikáció szimulációjaként megírt email üzeneteket elemezhetik a magyar kutatók.
- Másfél év alatt tekintélyes mennyiségű feldolgozandó adat gyűlik majd össze, így az orosz kollégák számítanak majd a mi eredményeinkre is - mondta Balázs László. Hozzátette, hogy egy valódi Mars expedícióban a távolság okozta késleltetés miatt is csak email kommunikációra lesz majd lehetőség. Így például az űrhajósok pszichológusai is csak így tudnak majd segítséget nyújtani a legénységnek. Munkájukat azonban megkönnyítheti a magyarok által fejlesztett rendszer egy jövőbeli változata.


- Az első Mars utazás idejére, 2030-40-re reálisan megvalósítható egy olyan összetett rendszer, amely emberi beavatkozás nélkül teljesen automatikusan végez pszicho lingvisztikai elemzéseket és így szolgáltat adatokat az űrhajósok pszichológiai állapotáról. Ez azért is lenne üdvös, mert a számítógép vizsgálatai nem sértenék az űrhajósok privát szféráját, az asztronauták hasonlóképpen foghatnák fel azt, mint a ma is rutinszerű vérnyomásmérést - fejtette ki a magyar kutatócsoport vezetője.



vissza az előző oldalra 2010. július 15. - (forrás: mta.hu)
Oszd meg: