összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Közelebb került a valósághoz a vonósugár

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói kifejlesztették a részecskék nagy távolságokról történő mozgatásának technikáját kizárólag a fény erejének segítségével.

A futurisztikus vonósugár elv jelenleg még csak kicsiben működik, tekintve a távolságot és a mozgatott objektumokat. Andrei Rode professzor csapata az egyetem Lézerfizikai Központjában másfél méteres távolságból mozgatott egy speciális tervezésű lézerrel porszemnyi részecskéket. Ugyancsak egy jelentős különbség az ausztrál és a Star Wars vonósugara között, hogy a laboratóriumi lézersugár nem fog működni a világűr vákuumában, az ausztrálok áttörésének a Földön lesz számos fontos alkalmazása, többek között a mikro-szerkezetek és az elektronikai alkatrészek összeszerelésében.

Rode professzor elmondása szerint csapata egy üreges, középen fénymentes lézersugárral a „sötét magban” ejtettek foglyul fényelnyelő részecskéket, az üreges sugár fényes külső fala ugyanis felmelegíti a levegőt, egy magas hőfokú gátat képezve – ez a hőhatás, illetve a levegő alkalmazása zárja ki az űrbeli alkalmazást. A részecskék ezután az optikai „csővezetékként” viselkedő fénysugárban fel és le mozognak. „Amikor az apró részecskék csapdába esnek ebben a sötét magban, nagyon érdekes dolgok mennek végbe” - mondta Rode. "Ahogy a gravitáció, a légáramlatok, és a levegő molekuláinak véletlenszerű mozgásai kilökik a részecskéket a középpontból, egyik oldalukat megvilágítja a lézer, míg a másik oldaluk sötétben marad. A kialakult fotofór hatás parányi tolóerőt generál, gyakorlatilag visszalökve a részecskét a sötét magba. A foglyul ejtő mechanizmus mellett a sugár energiájának egy része és a kapott erő végig vezeti a részecskét az üreges lézer-vezeték mentén"

Rode beszélt a technológia gyakorlati alkalmazásairól is: "Ide sorolhatjuk a nanorészecskék irányítását és csoportokba rendezését a levegőben, a tárgyak mikro-manipulálását, a légköri aeroszolok mintavételezését, valamint az anyagok szennyeződésmentes, érintés nélküli mintavételét. Ezeken felül a lézersugárral szállíthatunk kis mennyiségben veszélyes anyagokat és mikrobákat" – összegzett.

A kutatás részleteiről szeptember 23-tól olvashatunk az egyetem ScienceWise online magazinjában.

Oszd meg: