összes videóa hét videói

összes képa hét képei

eseménynaptár

hírlevél

Megfejtették a csillagközi por keletkezésének titkát

Késői színképtípusú óriáscsillagoknál nincs is gond, számos megfigyelés jelzi azonban, hogy nagyon forró, nagytömegű csillagok is aktívan produkálnak port, ilyenek például a szénben gazdag Wolf-Rayet csillagok. A kanadai MOST (Microvariability & Oscillations of Stars) űrteleszkóppal végzett fotometriai észleléseken alapuló vizsgálatok ennek a folyamatnak a jobb megértésében segíthetnek.

A Hubble Űrteleszkóp felvétele a WR 124 katalógusjelű Wolf-Rayet csillag körüli M1-67 jelű ködről. [Y. Grosdidier, A. Moffat (Université de Montréal), NASA]
A csillagászok a CV Serpentis katalógusjelű, 29,7 nap periódusidejű kettőst vizsgálták, melynek egyik komponense egy WR csillag, a másik pedig egy szintén nagytömegű, forró, fősorozati O színképtípusú csillag. A 1867-ben felfedezett WR csillagok olyan nagytömegű objektumok, melyek életük utolsó szakaszában járnak. A magjukban már minden hidrogént elégettek, így ott már héliumfúzió zajlik. A nagyenergiájú fotonok miatt felszínükről csillagszél formájában jelentős mennyiségű anyag távozik, ami gazdag szénatomokban, melyek később megfelelő környezetben porszemcsékké alakulnak. Kérdés, hogy a forró csillagok körül hol állhatnak elő a porszemek kialakulásához szükséges feltételek.

A CV Ser, illetve a hozzá hasonló kettősök esetében ez ott következhet be, ahol a két forró komponens csillagszele találkozik, ütközik egymással. A kialakuló lökéshullám következtében egy nagy sűrűségű tartomány jön létre, amelyben ráadásul az anyag radiatív hűlése is jó hatásfokkal zajlik. Így feltételek állhatnak elő a porszemcsék képződéséhez.

A kutatók a MOST műholddal 2009-ben és 2010-ben is észlelték a kettős rendszert, a keringési periódust meghaladó hosszúságú időtartamban. Ezalatt a WR komponensről kiáramló csillagszél kétszer is részben elfedte az O típusú komponenst. A 2009-es megfigyelések fénygörbéit elemezve azt tapasztalták, hogy a két egymást követő fedés jelentősen különbözik, a második 70 százalékkal mélyebb volt.

A CV Ser fénygörbéje. Az első fedés mélysége a korábban észleltekhez képest normális, az egy keringési periódusnyi idővel később bekövetkezetté azonban mintegy 70%-kal mélyebb, ami a WR komponens tömegvesztési rátájának hirtelen megnövekedésére utal. [David-Uraz és tsai]
A jelenség a fedést létrehozó anyag, végső soron pedig a WR komponens tömegvesztési rátájának hasonló mértékű megnövekedésével magyarázható. Korábban azonban még soha nem észlelték a csillagszél paramétereinek ilyen rövid idő alatt bekövetkező drasztikus változását. A hirtelen nagyobb tömegben kibocsátott anyag a por csomósodását gyorsíthatja fel, azaz a fotometriai megfigyelésekkel tulajdonképpen a porképződés folyamatának egy mozzanatát sikerült elcsípni.