összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Bukósisak védte a párbajozó dinoszaurusz agyát

Valóságos pajzs védte az aprócska, két lábon járó növényevő dinoszaurusz, a Stegoceras validum agyát az ütésektől, amikor párválasztáskor az őshüllők fejjel mentek egymásnak.

A Stegoceras validum a vastagfejű gyíkok (Pachycephalosauria) neméhez tartozó dinoszaurusz volt. A kecskénél alig nagyobb állat 72 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén, és levelekkel, gyümölcsökkel táplálkozott.

Dísz, vagy hasznos?

Az Albertai Egyetem gyűjteményében őrzött fosszília boltozatos koponyája felkeltette Eric Snivelynek, az Ohiói Egyetem kutatójának, valamint Jessica Theodornak, a Calgaryi Egyetem docensének az érdeklődését. Régóta tudományos viták tárgyát képezi ugyanis, hogy Stegoceras validum "kidudorodó" koponyájával csupán a nőstények érdeklődését volt-e hivatott felkelteni - miként a pávakakasok színpompás faroktollazata -, vagy a hímek fejjel mentek egymásnak párválasztási párviadalaik alatt.

A kutatók CT-vizsgálatnak vetették alá a dinoszaurusz koponyáját - ahogy több jelenkori öklelő állatét is -, és ütközéseket szimuláló szoftvert is alkalmaztak. Mint a komputeres tomográfia kimutatta, a Stegoceras validum csontszerkezete különösen hatékony volt az ütés energiájának elnyelésére, hatékonyabb, mint bármely ma élő állaté.

Összetett szerkezet

A CT tanúsága szerint mind a Stegoceras validum, mind a mai öklelők, erőteljes nyaki izomzattal rendelkeztek. Ami a koponya csontszerkezetét illeti, a külső tömör réteg alatt az ütésenergia elnyelésére szolgáló szivacsos csontalátét rejtőzött, a dinoszaurusz esetében pedig az agyat még egy belső kemény, sűrű csontréteg is védte.

"Olyan volt, mintha bukósisakot viselt volna a fején" - fogalmazott Snively.

A Stegoceras validum a mai állatok közül leginkább a szubszaharai övezetben élő kistestű bóbitás antilop, a duiker koponyájával mutatott hasonlatosságot.

Oszd meg: