Hideg, nyákos és bibircsókos – talán ez a három fő ok, amiért a legtöbb ember nem rajong a békákért. Pedig valójában bűbájos állatok, és meg kell védenünk őket. E célból szerveződött a Varangy Akciócsoport, akik még komoly kutatókat is képesek rávenni egy kis brekegésre.

Amerikában a tudósok az emberi fül alapján létrehoztak egy olyan apró antennát, amely képes bármilyen rádiójel fogadására. Ez olyan elektronikus eszközök kifejlesztéséhez vezethet, amelyek jobb vételre képesek, illetve bármelyik rádió frekvenciát fogni lehet velük.

„A kereskedelmi tévék szerint az mostanában a valóság, hogy Bódi Gusztiék férgeket esznek a Kalahári sivatagban. Aki a közértben sorban áll parizervégért, az álmodik.” (Liptai Gergely)

Aki az utóbbi időben hajnalban utazott, és völgyeken át vagy nagy kiterjedésű szántóföldek között vezetett az útja, tapasztalhatta, hogy a dús nyári növényzet felett novemberi hangulatú ködréteg lebeg. Az alábbiakban utánajárunk, mi is idézi elő ezt a jelenséget

Cikkünk előző részében a vallásosság eredetére adott tudományos válaszok, vagy inkább válasz-kísérletek két fő útját vázoltuk. Az evolúciós adaptáció elmélete mellett szóba kerültek az emberi gondolkodás olyan alapsémái, amelyek a vallásosság kialakulásához illetve fennmaradásához szolgáltathatnak alapot. Cikkünk folytatásában ezekről az alapsémákról ejtünk bővebben szót.

Régóta tudjuk, hogy az állatok kommunikációjában nagyon jelentős szerepe van a szaglásnak. Egy új kutatás most azt igazolta, hogy az emberek esetében sincs ez másképp: a női agy felismeri és képes „értelmezni” a férfi izzadság szexuális üzenetét.

Az emberek már sok mindent kitaláltak, még egy olyan témában is, mint az építészet. Amíg nem kezdtem el ezzel foglalkozni, nem is gondoltam volna, hogy ennyi lehetőség és ötlet rejlik a betonban, az acélban és a fában, hangsúlyozva ez utóbbit e tekintetben. Csak tudni kell bánni vele, s merni szabadon ereszteni a fantáziánkat, az anyag által szabott megkötéseket figyelembe véve.

Cikkünk első részében a magyar eredetmonda csodás szarvasának eredtünk nyomába. És most el is ejtjük az űzött vadat. A szálak a messzi keletre vezetnek.

Milyen kőzetek alkotják a Grand Canyont? Miért olyan változatos a színvilága? Mikor és hogyan alakult ki? Milyen erők formálták, hogy a mai arculatát láthassuk?

Természetes, hogy kíváncsiak vagyunk a környezetünkre. Néha jobb más szemszögből is megvizsgálni, megnézni a dolgokat, lentről vagy éppen jó magasról. Teljesen máshogy néz ki lakhelyünk egészen közelről, vagy éppen távolról.