1969 nyarán a Sas (Eagle) nevű Holdkomp leszállt a Nyugalom tengerében, és egy kicsivel később a Holdra lépett az első ember. A 40 éves évfordulót még abban a tudatban köszöntöttük, hogy az amerikaiak a Holdra való visszatérést tervezik, idén februárban azonban az amerikai elnök más irányt jelölt ki. Az emberiség egy nagyszabású terv keretében lépett volna ismét a Holdra, és a mostani új iránnyal sokan a Hold-kutatás és az emberes űrrepülés végét kiáltják. Vajon tényleg ez a helyzet?

Minden nap számtalan döntést hozunk meg, néha nem is vesszük észre, hogy mennyit. Hiszen, ha valaki nem dönt, az is tulajdonképpen egy döntés. Illetve sokszor nem is tudjuk megmagyarázni, hogy miért döntöttünk úgy, ahogy, egyszerűen intuíciónkra alapozunk. Gondolkoztál már azon, hogy hogyan jön létre egy döntés? Ennek felismerése különösen az üzleti életben hozhat értéktöbbletet. Különösen, ha informatikai rendszerekkel támogatjuk a döntéshozatalt. A cikkben megvizsgáljuk a döntéshozás folyamatait, amelyek ismeretében létrehozhatók tudásbázisú döntéstámogató rendszerek.

A Szent Korona ezer éves története bővelkedik izgalmakban. Első királyunk, Szent István koronája az idők folyamán önállóvá vált, függetlenedett az éppen várományos trónörökös személyétől. Csak az lehetett valóságosan, hosszú távon ura az országnak, akit megkoronáztak vele. Ezért döntő fontosságú volt, hogy a leendő uralkodó birtokolja is a koronát. A Szent Korona kalandos történetéből most kettőt elevenítünk fel: mindkettő során külföldre került nemzeti ereklyénk, és mindkettő február hónaphoz köthető.

Van valami a világegyetemünk belátható határain túl. Valami nagy. Ez a következtetés született a több mint tízezer, elképesztő sebességgel egy irányba áramló galaxisklaszter adatainak eddigi legalaposabb elemzéséből. Egyes kutatók azt állítják: ez az ún. „sötét folyam” más, szomszédos univerzumokról árulkodik.

Dr. Jaromir Malek egyiptológus professzorral Tutankhamon sírjának on-line dokumentációjáról, Howard Carter alakjáról, az egyiptológia mai kihívásairól beszélgettünk.

Mi az összefüggés Vermeer és Andy Warhol között? Hogyan lehetséges, hogy Caravaggio vásznairól szinte fényképszerű pontosságú alakok tekintenek a szemlélőre? Hogyan van segítségére a művészetnek a természettudomány? Erre ad választ e cikk David Hockney: Titkos Tudás című könyve alapján.

Egy meglehetősen szokatlan kísérlet, melynek során egy idős és egy fiatal egér vérkeringését összekapcsolták, reményt adhat arra, hogy a jövőben megfiatalíthatunk öreg testeket.

Dr. Pap Gyula családjában mindenki matematikus. Szülei és most doktoráló húga is. Mégis, ez a tudomány otthon csak ritkán kerül szóba, inkább szemléletmódjukban mutatkozik. Ő azonban kamaszkorában addig legózott, hogy majdnem mérnökké vált. Ez vezette az algoritmusok vizsgálatához is, hiszen kicsit minden mindennel összefügg. Azóta csak ontja magából azokat a felismeréseket, melyeket a már kimerítettnek hitt területeken talál, s melyekről előadásain világszerte ejti ámulatba kollégáit. Büszkén állítja: jó matematikusnak lenni. Mi arról kérdezzük, miért?

Kit ne érdekelne, hogy mit hoz a jövő? A válasz azonban korántsem olyan egyszerű, mint ahogy szeretnénk. Az alábbiakban a jövőkutatásról és a jövő megismerésével kapcsolatos problémákról olvashatsz.

Régen, a hollywoodi filmek fehér köpenyes tudósa mindig fizikus volt. Mára ez a kép alaposan megváltozott, mert rendszerint egy számítógép előtt üldögél csendesen, s a matematikát használja gátlástalanul, kívülállók számára érthetetlen elméletei igazolására, legtöbbször őt igazoló eredménnyel.