Ki gondolná, hogy az internetet egy argentin író álmodta meg több mint hetven éve?

Ha gondoltál már arra, hogy időkapszulát készítsél, akkor biztos az is az eszedbe jutott már, hogy nem csupán egyféle megoldás képzelhető el...

1956. november 4-én, vasárnap hajnali 4 óra 15 perckor „a szovjet csapatok megkezdték hadműveletüket a rend megteremtésére és a népi demokratikus hatalom helyreállítására Magyarországon” ...

Azt hinnénk, hogy az építésről már nem lehet újat mondani. Volt itt már minden: organikus építészet, energiatudatos építészet, mozgó építmények, alagutak, magas hidak és házak, és még sorolhatnánk. Azt már gyerekkorunk óta tudjuk, hogy az emberi képzelőerő határtalan, már csak azt kell kitalálni, hogy a valós világ határait hogyan lehet egyre szélesebbre feszítgetni, hogy álmaink valóra válhassanak.

Mivel a magyar és a latin nyelv hangrendszere nem fedte egészen egymást, a latin betűs írás magyar nyelvre alkalmazása nem ment zökkenők nélkül.

Nem is gondolnánk, hogy a Nap két hét alatt annyi energiával árasztja el a Földet, mint amennyit egy év alatt fogyaszt az emberiség. Ez az óriási energiaforrás egyelőre még nagymértékben kiaknázatlan. De talán nem sokáig lesz ez így, főleg ha sikerül megvalósulnia egy 400 milliárd eurós német projektnek a Szahara sivatagban. A Desertec beruházás célja, hogy a sivatag vidékén felhalmozódó napenergiát Európába szállítják.

Gondoltál már arra, hogy milyen lehet egy múltból származó üzenetet megfejteni és elolvasni? Igen? S arra, hogyan és mit üzennél a jövőnek?

Amikor cseng a mobilod és egy ismerősöd keres, akkor meg sem lepődsz azon, milyen jól hallod a hangját, mennyire úgy szól, mintha ott lenne a közeledben. Hasonló a helyzet a vonalas telefon esetében. De mi van a netes hívások esetében?

Nem lenne célszerűbb klónozódni? Miért alakult ki az evolúció során a szex, ha klónozással is szaporodhatnánk?

Az ember szeme nagyon összetett: képes milliónyi szín érzékelésére, a fényviszonyokhoz való alkalmazkodásra, és szélessávú internethez hasonló gyorsasággal továbbítja az információt az agy felé. De valóban „csak” ennyire képes? A Terminátor c. filmben Arnold Schwarzenegger számára az információk szemei előtt jelentek meg, és a szerző, Vernor Vinge más műveiben is a hősöket leginkább bionikus kontaktlencséik segítették, nem pedig agyi implantátumok vagy mindentudó telefonok. Vajon valósággá válhat mindez? Ugyan a filmekhez feliratokat még nem tudunk kivetíteni vele, de már létezik egyszerű áramkörrel ellátott kontaktlencse.