A háborús helyzet természetesen félelemmel töltötte el a családokat, sok férfi a harcmezőn karácsonyozott. Országosan beköszöntött a fagy és a mínusz 10-12 fok, az otthonok melegében is mindenki nyugtalanul várta a jövendőt.

Janikovszky Éva címadó kérdése gyakran felmerül a szüleinkben és néha bennünk is. Honnan, kitől örököltük ezt vagy azt a pozitív vagy éppen negatív tulajdonságunkat? Talán apukánktól, anyukánktól vagy nagyapától, vagy éppen az ő nagyapjától? De ki is volt ő? Tényleg kiktől származunk? Erre a kérdésre találhatjuk meg a választ, ha belemélyedünk a családfakutatásba.

Mindennapi életünket el sem tudnánk képzelni műanyag szatyor nélkül, amelyekben a megvásárolt temérdek árut –többek között a PET palackba zárt üdítőitalokat– cipeljük otthonunkba. Majd miután a szatyor és a palack is bevégezte hivatását, laza mozdulattal a szemétbe hajítjuk (jobb esetben más hulladéktól elkülönítve, szelektíven gyűjtjük.) A nanotechnológia segítségével lehetne másképpen!

Ahogy Douglas Adams írta Galaxis-útikalauz stoposoknak c. könyvében: „Az űr nagy. Nem is hinnéd, milyen óriásian, hatalmasan, észveszejtően nagy.” Nem túlzott. Még a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri is 4,2 fényévnyi távolságra van a Földtől. Ez a távolság megegyezik a Nap-Föld távolság kétszázezerszeresével, vagy ha úgy tetszik, ötvenmillió Holdra utazással (a Földről oda és vissza). A jelenlegi leggyorsabb NASA-űrszondának (amely 17 km/sec-os sebességgel halad) 74 ezer évbe telne, mire elérné Proxima Centaurit.

„Ilyen emberre szükség van a világon.” – írta Vörösmarty Mihály egyik levelében barátjáról, Deák Ferencről. Mikor papírra vetette e szavakat, nem is gondolhatta, hogy Deáknak nemcsak a nemzet, de családja, gyermekei életében is igen fontos szerepe lesz.

Sokan sok mindennel vagy éppen kevés mindennel, de azt jól megválasztva táplálkoznak azért, hogy hosszabb életűek legyenek, illetve azért, hogy nagyobbak és elismertebbek legyenek társaik és mások szemében. Valakinek sikerül, valakinek nem?

Itt vagyunk decemberben, az influenza-járvány megjósolt csúcspontjának időszakában, és még sokan ma sem tudják eldönteni, mit is gondoljanak új ellenségünkről, a H1N1 néven elhíresült sertésinfluenzáról. Egymásnak ellentmondó információk zúdulnak ránk a médiából. De mit mond a vírus veszélyességéről tudomány?

Minden idők egyik legnagyobb természettudósa, Charles Darwin 200 éve született. Főműve, A fajok eredete, 150 évvel ezelőtt jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia nyilvános előadások sorozatával is tiszteleg a nagy tudós emléke előtt és tájékoztatja a nagyközönséget az evolúció tudományának mai állásáról, érdekfeszítő kérdéseiről.

Időkapszulákkal foglalkozó sorozatunk harmadik, egyben utolsó részét olvashatjátok. Vajon küldhetünk üzenetet évmilliárdokra előre? Egy egészen más faj számára?

Tavaly ősszel a Junior Príma díjasok között találkoztam újra Dr. Lazáry Áron nevével. Elsőként még a 90-es évek derekán az Apáczai kollégium elsős avatásán, mint diákelnök, aki előttem mondta az Apáczais esküt. Azóta sok év eltelt és a hosszú hajú, batikolt pólós diákelnökből kutatásvezető és gerincsebész rezidens lett. Nem is akármilyen...