összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Természetközeli építészet

Az emberek már sok mindent kitaláltak, még egy olyan témában is, mint az építészet. Amíg nem kezdtem el ezzel foglalkozni, nem is gondoltam volna, hogy ennyi lehetőség és ötlet rejlik a betonban, az acélban és a fában, hangsúlyozva ez utóbbit e tekintetben. Csak tudni kell bánni vele, s merni szabadon ereszteni a fantáziánkat, az anyag által szabott megkötéseket figyelembe véve.

Az organikus építészet (magyarul szerves építészet) ismét egy fogalom hasonlóan a dinamikus építészethez, mely utóbbi azonban sokkal könnyebben definiálható, s tényszerűbb. Mondhatnánk azt is, hogy az organikus építészet meglehetősen újkeletű, de az, hogy Magyarországon a nem ezzel foglalkozó emberek számára Makovecz Imre nevével vált ismertté, csak egy dolog. Sokkal nagyobb múltja van, mint hinnénk.

Mi ez tulajdonképpen?

Hozzáértők és művelői szerint ez nem egy építészeti stílus - nem úgy, mint a barokk, a román, a reneszánsz és a többi. Nem is csoda, hogy így látják, hiszen többféleképpen lehet megközelíteni az organikus építészetet, s inkább filozófiai jelentőséget tulajdonítanak neki - minthogy ember centrikus -, mintsem kézzelfogható tényeket. ?Az irányzat célja az, hogy az ember természetéhez illeszkedő, lakható és élhető házakat alkossanak", ?az épület egész szerkezetében, térrendszerében az élő szervezethez hasonló egységnek kell érvényesülnie", mindezt az építészek pedig egyénekre vagy csoportokra jellemző felfogásban művelik, melyek szerint a következő palettáról válogathatunk. Vannak, akik úgy értelmezik az irányzatot, hogy ebben csak és kizárólag természetes, szerves alapanyagokat lehet használni építkezés céljára, vannak, akik az archaikus építészet jegyeit próbálják felújítani, s végül vannak olyanok is, akik a természet formáit alapul véve alkotják épületeiket. Ez utóbbi egyik részletére jellemző az antropozofikus építészet - Rudolf Steiner osztrák filozófus, író, dramaturg és tanártól, az antropozófia megalkotójától ered -, melynek célja az emberi test formáit lefordítani az építészet nyelvére.

Kis történelem

Tekintve a fentebb elhangzottakat elmondhatjuk, hogy már az ókorban (görögök, rómaiak) használták az irányzatot, mivel a templomépítészetben az emberi test arányait vették alapul. ?Az irányzat tudatossága azonban a népi építészetnél vagy az építészet nélküli építészetben kezdődött", mely az 1900-as évek körül ütötte fel a fejét ténylegesen. Az amerikai Frank Lloyd Wright használta ezt a kifejezést először saját munkáira, illetve mellette még Louis Henri Sullivan, valamint a finn Alvar Aalto törekedtek arra, hogy az élettel szoros kapcsolatban álló, belső törvényszerűségek által meghatározott építészetet valósítsanak meg.

Az új irányzat a szecesszió - mely maga is nehezen megfogható stílus - mellékágaként érkezett Magyarországra, ahol kiegészült a kultúránkra jellemző gazdag népi hatásokkal, létrehozva ezzel egy lehetőségekben gazdag, változatos irányvonalat. Első híres képviselője Lechner Ödön volt (1845 - 1914), akinek alkotásaira nem lehet tisztán ráhúzni az irányzatot, de gondolkodásmódjára, s ez által épületei bizonyos jegyeire kétséget kizáróan hatással voltak a külföldi példák. Az ő halálával az irányzat egészen a '60-'70-es évekig nem lelt követőre, majd ezek után hirtelen több gócponton is felütötte a fejét híres építészek vezette műhelyekben, úgymint Budapesten (Makovetcz Imre irányításával), Kecskeméten (Kerényi József jóvoltából) és Pécsett (Csete Györgynek köszönhetően). Mára már rengeteg fiatal építész választja hitvallásául a vitathatatlanul sok értéket produkáló ?hagyományos" építészet és gondolkodásmód helyett, így elmondható, hogy az irányzat virágkorát éli úgy külföldön, mint hazánkban is.

Példának okáért

Rengeteg épület díszeleg már hazánkban az irányzat méltó képviselőjeként. Ezekből a leghíresebbek között ki lehet emelni a halásztelki, a siófoki, a paksi és a százhalombattai templomot, a budapesti Hattyúházat, a makói Hagymaházat és még sorolhatnánk. Kiváló építészeink külföldi alkotásokról is beszámolhatnak, úgymint a hannoveri Magyar pavilonról vagy a csíkszeredai templomról.

Koronczai Judit

Oszd meg: