összes videóa hét videói
5/5 (2db)
összes képa hét képei
Csillagok5/5 (2db)
eseménynaptár
hírlevél
Agyunk eredendően vallásos 2.
Cikkünk előző részében a vallásosság eredetére adott tudományos válaszok, vagy inkább válasz-kísérletek két fő útját vázoltuk. Az evolúciós adaptáció elmélete mellett szóba kerültek az emberi gondolkodás olyan alapsémái, amelyek a vallásosság kialakulásához illetve fennmaradásához szolgáltathatnak alapot. Cikkünk folytatásában ezekről az alapsémákról ejtünk bővebben szót.
Mindenben okot és célt látunk Az istenképzet megalkotásának agyi képessége, melyről korábban írtunk, a kutatók szerint nem lehet elegendő a vallásosság létrejöttéhez. Hozzájárul mindehhez az emberi gondolkodás egy nagyon jellegzetes sajátsága: az ok-okozati viszonyok feltételezése.
Agyunk célt és tervezést lát mindenben, ott is, ahol valójában nincsen erről szó. Kutatók feltételezik, hogy ez a képességünk is túlélésünk segítése érdekében alakult ki.
Szintén gyerekekkel végzett kísérletekkel igazolták, hogy agyunk ok-okozati viszonyokat feltételező képessége mennyire alapvető, velünk született sajátosság. 7-8 éves gyerekek válaszadásain figyelték meg, hogy élettelen természeti dolgoknak is tervezettséget tulajdonítanak. Például a lukas sziklák látványát a gyermeki agy úgy magyarázza: a sziklák azért lukasak, hogy madarak költözhessenek bele. A madarak pedig azért vannak, hogy énekeljenek. Az ő szemükben minden valamilyen célból van, s ennek az állításnak a megkérdőjelezésével szemben határozottan ellenállóan viselkednek. Ez a kognitív torzítás olyan erős, hogy a kutatók szerint a gyerekek felnőtt közbeavatkozás és vezetés nélkül is megalkotnák maguknak az isten-koncepciót, egyszerűen mindennapos tapasztalataik alapján.
Ha elveszítjük a racionális kontrollt
Agyunk e sajátos képessége felnőtt korunkra is megmarad, még azoknál az embereknél is, akik ateistáknak vallják magukat. Legtöbben ugyanis - vallásosságunktól függetlenül - hajlamosak vagyunk természetfölötti erők működését feltételezni életünk egyes eseményeinél, különösképpen, ha tragédia vagy valamilyen trauma ér bennünket. Szintén egy kísérlettel igazolták (az ún. kontrollhiány-kísérlettel), hogy a traumát átélt emberek sokkal hajlamosabbak értelmet tulajdonítani valójában attól mentes dolgoknak. A kísérlet esetében a traumát átélt emberek közül többen véltek mintát felfedezni pontok kusza halmazában, mint azok a kísérleti alanyok, akik épp mentesek voltak mindenféle traumatikus élmény hatásától. A kísérlet eredménye a kutatók szerint azt támasztja alá, hogy kontrollhiány esetén visszaesünk a gondolkodás babonás módjához - ezzel magyarázzák a vallásosság nagy újraéledéseit nehéz történelmi időkben.
Az említett elmélet szerint tehát a vallásos gondolkodás az agy számára a „kisebb ellenállás útját" jelenti, hiszen a veleszületett, „bele kódolt" sémák szerint működik ilyenkor - míg a hitetlenség erőfeszítésbe kerül. Hinni tehát könnyű, kételkedni nehéz - állítják az antropológusok. Kísérletek ide vagy oda: az életben sokan ennek a fordítottját tapasztalják. Alig várjuk, hogy a vallásosság kérdésének vizsgálatakor a tudósok ezeket a személyes tapasztalatokat is figyelembe vegyék.
További cikkajánlataink:
Számítógépek az agyunk nyomdokain









