összes videóa hét videói
Ocean Sky5/5 (2db)
összes képa hét képei
Csillagok5/5 (2db)
eseménynaptár
hírlevél
alapító
Ködös nyári reggelek
Aki az utóbbi időben hajnalban utazott, és völgyeken át vagy nagy kiterjedésű szántóföldek között vezetett az útja, tapasztalhatta, hogy a dús nyári növényzet felett novemberi hangulatú ködréteg lebeg. Az alábbiakban utánajárunk, mi is idézi elő ezt a jelenséget
Mi a köd?
Felhőnek vagy ködnek nevezzük a légkör olyan összefüggő részét, amelyben az igen kis méretű vízcseppek vagy jégkristályok olyan nagy számban lebegnek, hogy a napfény (napsugárzás) útjában akadályt jelentenek. Tehát tulajdonképpen a ködképződés nem más, mint a talajhoz közeli felhőképződés - azonban a felhők más és más sűrűségűek lehetnek. A meteorológusok szerint ködről beszélünk, ha a látótávolság 1000 m alatt van. És hogy hogyan keletkezik? Ahogy az üdítős pohár oldala a strandon a nyári melegben bepárásodik, vagy ahogyan a szaunában kiülnek a bőrödre a vízcseppek: a levegőben adott hőmérsékleten található vízgőz alacsonyabb hőmérsékleten elkezd kiválni (ez a hőmérséklet a harmatpont), és a vízgőzből vízcseppek állnak össze.
A ködnek több típusa is van, ilyen az áramlási vagy frontális köd (frontátvonuláskor, vízgőzzel telített levegő és nála hidegebb földfelszín érintkezésekor), keveredési köd (két eltérő hőmérsékletű, a telítettséghez közeli állapotú légtömeg keveredésekor), valamint kisugárzási köd. Ez utóbbi okozza a hajnali ködöt. Éjszaka a felszín visszasugározza a nappal elnyelt hőt, és lehűl. Ennek következtében a talajközeli levegő is lehűl. A hidegebb levegőből vízcseppek válnak ki, létrehozva egy vékony, felszínhez közel elhelyezkedő ködréteget.
Inverzió
A talajmenti köd szoros összefüggésben van az éjszakai kisugárzás miatt kialakuló inverzióval. Ez a jelenség a légkör magasság-hőmérséklet összefüggésének megváltozása: alapesetben 6-10 km-ig a levegő hőmérséklete a magasság növekedésével együtt csökken, inverzió esetén azonban egy adott rétegben a magasabban fekvő levegő hőmérséklete is magasabb, mint az alacsonyabban fekvő levegőé. Ez a mi esetünkben úgy jön létre, hogy a lehűlő felszín a vele érintkező levegőt is hűti, míg a kisugárzó hő a valamivel magasabban elhelyezkedő légtömeget már melegíti. A köd addig nem oszlik fel, amíg az inverzió meg nem szűnik - tehát amíg a Nap fel nem melegíti újra a felszínt, és ezáltal a talajközeli levegőt is.
Hol és mire vigyázzunk?
A köd mindig és mindenhol veszélyforrás lehet, de legveszélyesebb akkor, amikor nem számítunk rá. Jellemzően akkor alakulhat ki ilyen nyári reggeli köd, ha az éjszaka derült és szélcsendes volt, és a megelőző napon esett az eső. Ilyenkor a szűk völgyekben megszorul a párás levegő, és a lehűlés következtében akár vastagabb ködréteg is létrejöhet. A másik hely, amit már említettem, a nagy kiterjedésű szántóföldek. Itt az eső sem feltétel, hiszen sok helyen nagy teljesítményű öntözőberendezéseket használnak, ezeken a helyeken rendszeres a hajnali köd, még ha gyorsan el is oszlik. A kettő kombinációjával találkozhatunk akkor, ha lankás, dombos mezőgazdasági területen haladunk át: itt a völgyekben szinte minden reggel ködös, ha a szél nem fújja ki a párás levegőt, mivel a nagy nedvességtartalmú talajból felszálló párák a felszínhez közeli hideg levegőben szinte azonnal kicsapódnak, és meg is szorulnak a völgykatlanokban. Magyarországon főként a Gödöllői-dombság és a délnyugati dombvidékek időjárásának lehet eleme a jelenség.
Éppígy jellemző lehet ez a helyzet erdők, tavak, mocsarak közelében is - hazánkban főleg a Balaton-felvidék nyugati részén - , a természettől fogva állandóan párás levegő és a hegyes-völgyes táj kombinációjaként. Tehát például ha valaki nyáron körbe szeretné kerékpározni a Balatont, a bicikli felkészítésében juttasson fontos szerepet a világításnak, illetve ha csak teheti, kerékpárúton közlekedjen. Aki pedig a nyaralást hajnali indulással tervezi, körültekintően vezessen az említett környékeken, és inkább hosszabb menetidővel számoljon.
A talajmenti köd rendszerint hajnal 3-4 órától reggel 8-9 óráig befolyásolja a látási viszonyokat, ebben az időszakban legyünk kiemelten figyelmesek!
Képek forrása: Wikipedia
További érdekességek:
