összes videóa hét videói

összes képa hét képei

eseménynaptár

hírlevél

Távcsövek, űrszondák, SETI

 

A 18-19. században hagyományos távcsövekkel próbálták megfigyelni a Földünkön kívüli, a környezetünkben (pl. a Marson) tevékenykedő civilizáció nyomait. Majd miután kiderült, hogy a Naprendszerünkben mi vagyunk az egyetlen technikai civilizáció (azt a jelenlegi környezetpusztító tevékenységünk miatt többen kétségbe vonják, hogy értelmes civilizáció lennénk), a figyelem a távoli csillagok felé irányult. A földönkívüli idegen technikai civilizációk jeleit keressük, azt feltételezve, hogy ők is - hozzánk hasonlóan - rádiójelekkel kommunikálnak egymással. Ez a SETI - Search for Extraterrestial Intelligence.

Kezdeti megfigyelések

1960-ban az Ozma-projekt keretében Frank Drake végzett megfigyeléseket egy 26 méter átmérőjű rádiótávcső segítségével. Négy hónap alatt 150 órányi megfigyelést gyűjtött össze. Az egyetlen figyelemre méltó jel egy 1960. április 8-án észlelt hamis észlelés volt, amelyről hamar kiderült, hogy csak a távcső felett átrepült repülőgép okozta.

1963-ban épült meg a „The Big Ear" (Nagy Fül) nevű rádiótávcső, kifejezetten azért, hogy SETI-megfigyeléseket végezzenek. A távcsővel ugyan sok kutatást végeztek, de ennek ellenére áldozatul esett az emberek sportszeretetének - 1998-ban golfpályát építettek a helyére.

A „Wow"-signal (Hűha-jel) volt az egyetlen érdekes eredmény ezzel a távcsővel. 1977. augusztus 15-én észlelte Dr. Jerry R. Ehman. A 72 másodpercig tartó jel, amely azóta sem ismétlődött meg, olyan jellemzőkkel bírt, amelyek egy lehetséges földön kívüli civilizációtól való származásra utaltak. Ehman rögtön mellé is írta a papírra, hogy „Hűha!" - innen a jel neve.

1960 óta mostanáig még több különböző helyen és rádiótávcsővel végeztek SETI-megfigyeléseket, de mindezek a SETI ortodox ágába tartoznak: rádiótávcsövek segítségével rádiójeleket keresnek.

Legyünk modernek!

Több SETI-kutatóban is megfordult, hogy nem csak a rádiótartományban érdemes jeleket kutatni (azaz rádiójeleket keresni az égen), hanem az optikai tartományban is (különleges látható jeleket). Egy ilyen kutatás több kérdést is felvet (miért használna valaki lézerkommunikációt, milyen irányban érdemes keresnünk stb.), de mivel az elmúlt években egyre nagyobb teret kapott a lézer alapú kommunikáció a Földön, már egyáltalán nem látják annyira elveszett ötletnek.

Hasonló a helyzet az űrszondákkal is. Láttátok a Terminátor 4-et? A felkelők egy föld alatti tengeralattjáróról sugározzák a „kapcsolj ki" jelet, így a Skynet könnyedén be tudja mérni a főparancsnokság helyzetét. De mi lett volna akkor, ha máshová telepítik az adót? Akkor is ki tudták volna sugározni a jelet, de nem árulták volna el a helyzetüket. Miért ne alkalmazhatná ezt egy idegen civilizáció is? Sőt, nem csak azt, hogy nem a saját bolygójára (Naprendszerébe) telepíti a jeladókat, hanem azt, hogy bolygóközi űrszondákat küld ki a Világegyetembe. Ez az ötlet sokáig azért porosodott a fiókok alsó polcán, mert mi a Földön képtelenek lettünk volna ilyen bolygóközi szondákat építeni. De az elmúlt évtizedekben kialakult és rohamos fejlődésnek indult a nanotechnológia, így már nem is hangzik annyira képtelenségnek, hogy készítsünk egy szondát, amely elindul a világegyetembe, majd bizonyos idő után lemásolja saját magát (osztódik), és újabb és újabb célok felé indul. Mindehhez ráadásul nem is kell feltétlenül több méteres monstrumokat elképzelni. A jelenlegi technikánk segítségével nem tudjuk megmondani, vannak-e ilyen, más civilizációk alkotott szondák a Naprendszerben.

A harmadik nem hagyományos ötlet a Naprendszerünkben járt idegen civilizációk nyomának kutatása. Erre már nem is a SETI a megfelelő rövidítés, hanem a SETA (Search for Extraterrestial Artifacts - Földönkívüli Tárgyak Keresése). A saját civilizációnk eléggé szemetel. Szemetes körülöttünk az utca, a föld, még a világűr is. Ha valamiért hirtelen eltűnnénk, az általunk itt hagyott szemetek tanúskodnának arról, hogy itt valamikor egy technikai civilizáció volt. Nosza, keressünk idegen szemetet!

A következő cikkben bemutatjuk, mi köze van a Microsoftnak a rádiótávcsövekhez, és honnan indult az a kezdeményezés, amely több mint ötmillió felhasználót vett rá a SETI kutatási adatainak feldolgozására.

Képek forrása: Wikipedia