összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Hogyan mérjük a földet?

Gondolom, sokan láttatok már geodétákat, sőt biztos vagyok benne, hogy néhányatok nap mint nap találkozik velük. Igen, ők azok az utcán azzal a furcsa háromlábú ronda sárgaszínű, de ugyanakkor drága műszerrel, és igen, az a másik ember is az, aki általában a műszertől elég messze téblábol egy hosszú léccel a kezében. Kívülről csak annyi tűnik fel mindenkinek, hogy valamit néznek abban a csőben, vagy éppen belefeszülnek abba, hogy egy centivel sem mozdítsák arrébb azt a hosszú furcsán bekottázott izét. De kik is ők és mit is csinálnak folyton a tűző napon?

Azért, hogy megértsük, mit is csinálnak a geodéták, be kell vezetnünk a geodézia fogalmát. A geodézia (földméréstan) görög eredetű szó és földosztást jelent. A gyakorlatban azonban nem csak ezt a tevékenységet takarja. Azon kívül, hogy régen a földmérés segítségével mérték ki a hatalom alapját képező birtokok határait, egy pontos térkép sem ártott, sőt nagy kincset jelentett, nemcsak gazdasági, de katonai szempontból is. A térképek tehát egyidősek ezzel a tudománnyal, geodéziai mérések alapján grafikusan készülnek és rendeltetésüknek megfelelő tematikus információkat tartalmaznak. Az első, az egész ország területét lefedő térkép Mária Terézia parancsára, katonai célú felmérések alapján készült el. Az 1850-es években pedig elkezdődtek a földbirtokok pontos adatait tartalmazó kataszteri térképekhez szükséges munkálatok is.

Geodézián belül beszélhetünk felső- és alsógeodéziáról. Az előbbi a Föld alakjának és méretének meghatározásával, főleg az elméleti alapok lefektetésével, az alapponthálózatok felsőrendű pontjainak nagy pontosságú meghatározásával foglalkozik. Az alsógeodéziát (surveying) gyakorlati geodéziának is szokás nevezni. Méréseinek két fő fajtája van: a vízszintes és a magassági helymeghatározás. Ehhez pedig különböző műszereket alkalmaznak, mint például a teodolit vagy a szintező. Az elsőként említett szerkezet horizontális és vertikális szögmérésre alkalmas. A nevezetes szögek (30°, 45°, 60°, 90°) kitűzésére viszont a különféle szögprizmák és szögtükrök is bevethetőek. A magasságok mérése a szintezővel történik. A folyamat során az egyes pontok közötti szintkülönbséget vagy a pontok tengerszint feletti magasságát határozzák meg, méghozzá az Országos Szintezési Hálózat alappontjaira támaszkodva. A geodéták által használatos távolságmérő eszközök az egyszerű mérőszalag, mérőléc és a lézeres távmérő.

Geodéták munkája

Természetesen a geodétáknak munkájuk során ideiglenes vagy állandó pontjeleket kell alkalmazniuk. Az alappont hálózat fennmaradásának biztosítása érdekében a következő mozdulatlan, fix jeleket alkalmazzák: csap, vasszekrény, vasrúd műanyag fejjel, templomtorony, kémény, kő, betontömb (többféle méretben), vasbeton mérőtorony.

Ezek után most sokan azt hiszitek, sosem lesz szükségetek egyetlen geodéta segítségére sem. Lássuk tényleg így van-e. Mikor kellenek nekünk ilyen szakemberek? Teszem azt, házat szeretnénk tervezni és építeni, vagy lebontatunk egy épületet, ami korábban szerepelt a földhivatali nyilvántartásban, meg szeretnénk osztani vagy össze akarjuk vonni földünket, telekhatárt szeretnénk igazítani, vagy nincs rajta a házunk a térképen, és nem utolsó sorban akkor, ha meg szeretnénk nézni, jó helyen van-e a kerítésünk. Megjegyzem, ez utóbbi elég fontos információ, hiszen ha netalán átlógna a frissen épített házunk a szomszéd telekre, és ezt a kedves ott lakók is megtudnák, valószínűleg dózerolhatnánk le az egészet.

Építsünk házat!

Nézzük meg egy példán keresztül, miben is segíthet nekünk egy földmérő. Vegyük például a házépítés esetét. Már a tervezés előtt célszerű felméretni a telkünket egy geodétával, aki térképet készít magáról a helyszínről, és a környezetében lévő fontos részletekről. A felmérés során megtudhatjuk a magassági viszonyokat és ami nagyon fontos és nem a legutolsó dolog, a parcellánk lejtését. Senki sem szeretne egy ferde, életveszélyes otthont. Az alapozás előtt nem árt tisztában lennünk azzal sem, hol helyezkedik el a telekhatárunk, nehogy véletlenül átlógjunk a szomszédba a kerítéssel, rosszabb esetben a házunkkal. Ha elkészült a házunk, nyilvántartásba kell venni. A földmérő ehhez újra beméri az épületet és vázrajz formájában benyújtja a földhivatalnak.

A geodéziát már az ókortól kezdve oktatják, Magyarországon elsőként az 1762-ben alapított Selmecbányai, azaz a mai Miskolci Egyetemen került be a képzésbe. Ma már nagyon sok középiskolában, főiskolában és egyetemen tanítják, fontos része a térképészek, geográfusok, építész-, építő-, település- és környezetvédelmi mérnökök, térinformatikusok tantervének.

Oszd meg: