összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Édesvizeink védelme

A víz az egyik legfontosabb természeti kincsünk. Szinte mindenhez vízre van szükség, nélküle nem létezne élet. A határtalan környezetszennyezés miatt azonban vizeink is nagy veszélybe kerültek.

Környezetünk védelme szükséges az emberiség túléléséhez és különösen igaz ez a víz esetében. Az édesvizek szennyezése nem csak az ott élő vízi ökoszisztémákat veszélyezteti, hanem azt is, hogy tiszta ivóvízhez jussunk. Ugyan Földünk 71%-át víz borítja, de ennek nagy része az óceánokban és tengerekben található sós víz, ami emberi fogyasztásra nem alkalmas. Az iható víz mennyisége csupán kevesebb mint 3%. Édesvizeink egyetlen utánpótlása felszínről elpárolgó víz csapadék formájában történő kihullása a légkörből. A lehullott csapadék idővel vagy az óceánokba jut, ahol sósvíz lesz, vagy a felszíni illetve felszín alatti édesvizeinket gyarapítja. Ennek legnagyobb része azonban a sarki jégtakaróban és gleccserekben található, így a teljes édesvízkészletnek csak kevesebb mint 1 %-a hasznosítható közvetlenül ivóvízként. Ennek térbeli eloszlása is elég egyenlőtlen, ráadásul a klímaváltozás miatt a hozzáférhető édesvíz mennyisége tovább csökkenhet, az eloszlása pedig térben és időben szeszélyesebbé válhat.

Az édesvíz ugyan egy megújuló kincs, de a sok szennyezésnek köszönhetően, az ember számára hozzáférhető tiszta víz mennyisége folyamatosan csökken. A világ nagy részén nincs megfelelő vízellátás, ami a népesség növekedésével gazdasági és társadalmi feszültségekhez vezethet.

Szennyezett világunk

Az ember már hosszú ideje szennyezi a folyókat, ami régen nem okozott problémákat, mivel a kismértékű szennyezést a természet hatástalanította. A vizekbe jutott szennyezőanyagok különböző fizikai-kémiai folyamatok által felhígulnak, esetleg kiülepednek, majd a mikroorganizmusok közvetlenül felhasználják, lebontják azokat. Ma a városok a mezőgazdaság és az ipar által közvetlenül és közvetve a vizekbe jutó szennyezés mértéke már meghaladja a vizek eme természetes öntisztuló képességét.

Az egyik ilyen vízszennyezés a háztartások által kibocsátott, úgy nevezett kommunális szennyvíz, melyben megtalálható a mosásból, mosogatásból, tisztálkodásból és a WC-k öblítéséből származó víz. Ez egyaránt tartalmaz szerves anyagokat és fertőző baktériumokat.

Nagy szennyezők lehetnek a különböző gyárak, üzemek is, mivel a termelés céljára felhasznált víz nagymértékben elszennyeződhet mérgező anyagokkal. A főleg atomerőművek és ipari telepek mellet jelentkező hőszennyezés során pedig megnövekszik a víz hőmérséklete, aminek hatására csökken az oldott oxigén koncentrációja. Ez a kevésbé oxigénigényes fajoknak kedvez, ami az ökoszisztéma felborulását okozhatja.
Komoly veszélyt jelentenek a szervetlen mikroszennyezők, például fémek vízbe kerülése.
A higany és kadmium például már nagyon kis mennyiségben is toxikus, és feldúsul a táplálékláncban. A környezetbe kerülő olajszennyezés és a különböző felületaktív anyagokat tartalmazó mosószerek a felszíni vizek felületén elterülve megakadályozhatják az oxigén beoldódását.

A háztartások és a mezőgazdaság által kibocsátott növényi tápanyagokat tartalmazó szennyvíz hatására végbemenő eutrofizáció a tavakra jelent nagy veszélyt. Az eutrofizáció során a vízbe kerülő nitrogén és foszfor miatt túlszaporodnak egyes fotoszintetizáló élőlények, mint például az algák, majd a bomlásukkor elfogy a vízben oldott oxigén, és a halak elpusztulnak.

A mezőgazdaság másik fő szennyezése a kártevők ellen nagy mennyiségben kipermetezett növényvédőszerek felszíni és felszín alatti vizekbe szivárgása. Ezek a vegyszerek akár több évtizedig mérgezőek maradhatnak, és felhalmozódhatnak az élő szervezetekben, akár az emberben is. Még a légszennyező anyagok is jelenthetnek veszélyt vizeinkre, mivel a kibocsátott nitrogén-oxid és kén-dioxid hatására a levegőből kihulló savas csapadék elpusztíthatja a vízben élő planktonokat és ezáltal a teljes vízi ökoszisztémát.

A legfontosabb a megelőzés

Ahogy a szennyezéseknek is számtalan fajtája van, a szennyeződések eltávolításának is több módja ismeretes. Az első a csatornázás és a szennyvizek tisztítása melyet az olyan pontszerű kibocsátásoknál használunk, mint a kommunális és ipari szennyvizek. A szennyvíztisztítás során a befogadó szempontjából veszélyes anyagok bizonyos hányadát lebontjuk vagy átalakítjuk. Nagy oxigénigényű szennyeződések, például olajfoltok esetén összegyűjthetjük a szennyezést, és a felület növelésével elősegítjük a biológiai lebontást. Egyes toxikus anyagok esetében már ez sem jelent megoldást, hiszen ezek általában elpusztítják a mikroorganizmusokat is, így azok nem tudják lebontani őket. Ezért tiltottak be sok anyag, például néhány mosószer alapanyag használatát. Más anyagok, például a fémek vagy a hormontartalmú készítmények esetében az eltávolítás nagyon nehéz, vagy kivitelezhetetlen.

A tisztítás és tiltás sajnos nem elég hatékony, az ivóvízbázisok elszennyeződésének megelőzéséhez mindannyiunk felelős közreműködésére van szükség. A legkevesebb vízszennyezést a fenntartható vízhasználattal és a vízfelhasználás hatékonyságának növelésével érhetjük el. De mit tehetünk mi egyenként, hogy vizeink sokáig megőrizhessék természetes, tiszta állapotukat? A legfontosabb, hogy a háztartásban és a tisztálkodásnál csak annyi vizet használjunk, amennyi feltétlenül szükséges! Használjunk minél kevesebbet a mosószerekből illetve, ha tehetjük, használjunk a környezetkímélőt! Ne öntsünk a lefolyókba veszélyes anyagokat, vegyszereket és használt olajat! Ne öntsük a lefolyóba lejárt gyógyszereinket sem, hanem vigyük vissza a gyógyszertárba! És ha a természetben járunk, soha ne dobjunk a vizekbe semmilyen hulladékot!

Oszd meg: