összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Vonalkóddal az élelmiszerek nyomában

Honnan származik az étel, amit megeszünk? Egy kérdés, amit egyre többen, egyre gyakrabban tesznek fel. Néhány évvel ezelőtt a legtöbb fogyasztó már azzal is elégedett volt, ha egy ráragasztott matricával jelölték az élelmiszerek származási helyét. Azonban a becsületes kereskedelem, a környezet és a minőség miatti aggodalom több olyan projekt indulását okozta, amelyek célja, hogy az ételeket a farmoktól egészen a bevásárlókosarakig nyomon követhessük.

Habár még mindig az ár a legfőbb tényező az emberek számára annak az eldöntésében, hogy melyik élelmiszert vásárolják meg, egyre többen szeretnének többet tudni ezek származásáról is. Ennek legfőbb oka az utóbbi időben előforduló botrányok, például a szalmonella vírus kitörése egyes helyeken illetve melamin (amely az emberben nagy mennyiségben vesekövességet okoz, hosszú távú hatásai pedig még nem ismertek) megjelenése bébiételekben. „Az emberek tudni szeretnék, hogy honnan származnak az élelmiszereik és egyéb termékeik illetve arra hogyan készülnek és tartalmaznak-e bármilyen egészségre ártalmas anyagot." - mondta Dara O'Rourke, egy környezetpolitikai szakértő a Kaliforniai Egyetemről. Az Egyesült Államokban például a lakosság 8-10 százalékát érdeklik ezek a dolgok, és ez a szám folyamatosan növekszik.

Kövessük az élelmiszereket!

A legtöbb gyártó már most is vonalkódokat vagy RFID chipeket használ a termékeik követésére. Az olcsó mobiltelefon és internet hozzáférés segítségével lehetségessé válhat a világ bármely pontjáról származó adatok összevetése és ezek eljuttatása azon emberek számára, akik az adott élelmiszereket fogyasztani fogják. Több gyártó is úgy gondolja, hogy élelmiszereik származási helyének áttekinthetősége jót tesz az üzletnek. A Sime Darby, egy nagy, malajziai és indonéziai központú pálmaolaj szállító cég együtt dolgozik a FoodReg-el (egy barcelonai cég), hogy létrehozzanak egy élelmiszer-követő szoftvert. A céljuk egy olyan rendszer kifejlesztése, amellyel bizonyíthatják, hogy nem olyan helyeken ültetnek ahol korábban még esőerdők voltak (Malajziát és Indonéziát többször vádolták azzal, hogy trópusi erdőket égetnek fel, hogy olajpálmafákat ültessenek a helyükön). Olyan távoli régiókban ahol a farmereknek nincs számítógépe mobiltelefonokat használhatnának, hogy beírják  a FoodReg online adatbázisába a termény learatásának helyét és időpontját.

Más erőfeszítések arra irányulnak, hogy független információkkal szolgáljanak az emberek számára az üzletekben található élelmiszerekről. Az Egyesült Királyságban, Norwich-ban Simon Kelly és kollégái (Institute of Food Research) csirkehús izotópos elemzésével ellenőrizték, hogy a madarakat hol és hogyan nevelték. A szénizotópok aránya a húsban megmutatja, hogy mennyi kukoricát etettek az állatokkal (a többi gabonához képest), míg a hidrogénizotópok megmutatják az eső mennyiségét azon a helyen ahol nevelték őket. Az ezekből és egyéb izotópokból származó eredmények kombinálásával a kutatók képesek megbízhatóan megkülönböztetni az európai csirkéket az ázsiai vagy dél-amerikai társaiktól, és 85 százalékos pontossággal megkülönböztetni azt a 21 európai helyet ahonnan a minták származnak.

Tehát elméletben lehetségessé válik a baromfik hozzákötése egy bizonyos régióhoz vagy országhoz. Ez hasznos lehet olyan fogyasztók számára, akik szeretnék elkerülni, hogy olyan területről vásároljanak ahol korábban már előfordult a madárinfluenza, illetve azoknak, akik csak helyi forrásból származó élelmiszert szeretnének vásárolni. Léteznek továbbá olyan telefonos alkalmazások is, amelyeket a fogyasztók használhatnak arra, hogy ellenőrizzék bizonyos élelmiszerek eredetét. Ilyen például a Good Guide, amely környezeti, egészségügyi és szociális alapon rangsorolja a termékeket. De ez még csak kezdet. Ha a különböző kezdeményezések elkezdik egységes formátumban gyűjteni az adataikat, akkor lehetővé válhat a különböző adatbázisok összekötése, ez által létrehozva egy nagy „élelmiszer internetet".

(A New Scientist nyomán)

Oszd meg: