összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Hold, Ember, Évtized

Ma (holnap hajnalban) lesz 40 éve, hogy az ember először a Hold felszínére lépett. Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11 űrhajósai voltak az első emberek, akik bolygónk kísérőjén jártak.

1969-ben járunk. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetséggé alakul át, létrejön Csehszlovákia. Murray Gell-Mann amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója Nobel-díjat kap „az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért". Az ír Samuel Beckett, a Godot-ra várva szerzője irodalmi Nobel-díjat kap „művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni".

Egy Tu-144-es először lépi át a hangsebességet. Woodstockban fesztivált tartanak augusztus közepén, Kanadában az angollal egyenrangú nyelvnek ismerik el a franciát. Budapesten először avatnak tiszteket a Kossuth téren, a BKV megszünteti az ülőkalauzos rendszert. A Rolling Stones kiadja Let It Be című albumát, itthon az Omega jelenteti meg a Tízezer lépést, koncertezik az Illés és a Metro is. Négy aranyérmet nyerünk a moszkvai kajak-kenu Európa-bajnokságon. Bemutatják A tanú című filmet, és Oscar-díjat kap a Virágot Algernonnak férfi főszereplője. Megszületik Michael Schumacher német Forma-1-es pilóta, és Linus Torvalds, a Linux-operációs rendszer megalkotója. S valóra válik egy álom. „Moon, men, decade" - hangzott a jelige Kennedy 1961. május 25-én tartott beszéde óta. „Moon, men, decade" - dolgoztak Werner Von Braun emberei, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek a kitűzött célhoz: ember lépjen a Holdra. „Moon, men, decade" - hajtogatták a Mercury, és későbbi Apollo-űrhajósok.

Egy program születik

Kennedy híres, 1961-ben tett kijelentésétől számítva csupán nyolc év telt el, és az amerikai Werner von Braun és csapata Hunstville városában történelmet alkotott. Megalkották az Apollo-űrhajót, és a hatalmas Saturn-V rakétákat. Már 10 Apollo-programom túl voltak, amikor Armstrong, Michael Collins és Aldrin 1969. július 16-án elindult a Kennedy űrközpontból. 1969. július 20-án 20:17-kor (UTC) szálltak le a Holdra az Eagle („Sas") nevű holdkomp segítségével a Nyugalom-tengerére. A holdkompban csak Armstrong és Aldrin utazott, Collins a Hold körül keringő parancsnoki egységben maradt. A leszállás nem volt egyszerű, ugyanis mindössze 12 percnyi üzemanyag állt a holdkomp rendelkezésére ahhoz, hogy biztonságba Holdat érjenek. Armstrong 2 óra 56 perckor (UTC) lépett a Hold felszínére, Aldrin kicsivel kevesebb mint 20 perccel később. A híressé vált mondatot - Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek - mára már mindenki ismeri. Az amerikai zászló mellett egy emléktáblát is elhelyeztek, rajta a szöveg: „Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk."

Hazatérésük (1969. július 24.) után kötelező karanténba kerültek az űrhajósok (az esetleges ismeretlen vírusokkal való fertőzés veszélye miatt), és csak augusztus 10-én oldottak fel a karantént. Ekkor találkozhattak a Holdjárók az őket ünneplő tömeggel.

További tervek

A NASA még további kilenc holdutazást tervezett, de ezek közül már csak öt + egy (Apollo-13) küldetés valósult meg. A média szenzációhajhász voltát jól tükrözi, hogy amíg az Apollo-11 leszállását élőben közvetítették, addig az Apollo-13 útja már szinte senkit sem érdekelt - egészen addig, amíg egy apró baleset nem történt. Az Apollo-12 1969 novemberében landolt a Holdon.

Az Apollo-13 balesete 1970 áprilisában történt. „„Houston, we have a problem." - hangzott, miután az oxigéntank felrobbant. Az Apollo-14 útjáig egészen 1971 februárjáig kellett várni. Az Apollo-15 űrhajósai 1971 júliusában holdjárót használtak a Hold felszínén való közlekedésre. Az Apollo-16 holdkompja 1972 áprilisában landolt a Holdon. Az Apollo-17 1972 decemberében ért Holdat. A -18-as, -19-es és -20-as számú programokat az egyre csökkenő pénzügyi támogatás miatt nem valósították meg. Az Apollo-18-as küldetéshez pedig legyártották a Saturn-V hordozórakétát is - ez az Amerikai Rakéta- és Űrközpontban (Hunstville, Alabama állam) a mai napig megtekinthető. Az Apollo-programok során majdnem 299 óra 32 percet töltöttek űrhajósok a Hold felszínén, több mint 80 órát sétáltak, és 379,5 kg kőzetet hoztak vissza magukkal a Földre.

Kétségek

Sokan napjainkban is kétségbe vonják az 1969-es holdraszállást, egy merő amerikai fikciónak beállítva. S nagyon sok mindenben az általuk igaznak vélt cáfolatot látják. Pedig ha nem jártak volna űrhajósok a Holdon, akkor nem lennének a Hold felszínén olyan, emberek által elhelyezett lézertükrök, amelyek segítségével Föld-Hold távolságot tudnánk pontosan mérni. Nem lennének a Földön űrhajósok által szerzett kőzetminták. S a modern űrszondáink (mint amilyen a japán Selene volt) nem tudnák lefényképezni a Holdon hagyott holdjárókat.

Képek forrása: Wikipedia

Oszd meg: