Főoldal
csatlatkozom

összes videóa hét videói

Ocean Sky Ocean Sky
  •  
Értékelés

5/5 (2db)

összes képa hét képei

Csillagok Csillagok
  •  
Értékelés

5/5 (2db)

eseménynaptár

hírlevél


alapító

„A nálunk fogyasztott bor forróbbá teszi a szerelmet”

„A nálunk fogyasztott bor forróbbá teszi a szerelmet” Ki gondolná, hogy ez a szlogen időszámításunk 3.évszázadában az első világító reklámtranszparens volt; mécsessel megvilágított tábla egy herculaneumi vendéglő falán?

Ki gondolná, hogy ez a reklámszlogen időszámításunk harmadik évszázadának az elején az első világító reklámtranszparens volt; olajmécsessel megvilágított tábla egy herculaneumi vendéglő falán?

Sokszor azt hisszük, a reklám a modernkor jellegzetessége, holott története az ókorig nyúlik vissza. A reklámtörténet első darabjának egy egyiptomi ültetvényes kb. 3000 évvel ezelőtti, jelenleg a londoni British Múzeumban papirusztekercs formájában őrzött hirdetését tekintik, amelyben a hirdető az elszökött rabszolgáját keresi.

Az ókor után a középkorban visszafejlődött a reklám a gazdasági hanyatlással együtt, s újból csak a kereskedelmi élet ismételt fellendülésével, a XI. században terjedt tovább. Ebben az időszakban a kikiáltók reklámtevékenységének volt nagy jelentőssége, ugyanis a lakosság nagy része nem tudott olvasni, így az írásos hírközlés hasztalan lett volna. A reklámok írásban való közlését a könyvnyomtatás feltalálása (XV. század közepe) tette lehetővé. Azonban kezdetben csak a könyvek reklámozására használták fel ezt az eljárást, ezen belül is főként a címlapok művészi kiképzésére, valamint a címekre és a hosszú tartalmi ismertetőkre. Így a könyv vált az árucikk reklámozás első tárgyává. Egyéb reklámra azért sem volt különösebben szükség, mert a termelő és a vásárló között személyes kapcsolat működött.

Az újsághirdetés a XVIII. században fejlődött ki, ahol ez egyelőre a szolgáltatások ajánlását jelentette. Ezt követte a plakát, mint reklám, ami szintén a XVIII. században jelenik meg az utcákon. Egy festék-kiskereskedő díjmentesen festette ki egy farmer istállójának falait, azzal a megkötéssel, hogy az egyiket saját üzlete reklámozási céljára használja fel. Ez volt az első nyilvános "reklámplakát" az Egyesült Államokban.

A reklám elterjedésének fő oka a tömegtermelés kifejlődése volt, hiszen ezáltal szükségessé vált a fogyasztói piac kiszélesítése, új piacok szerzése. A márkás áruk reklámja a legjelentősebb helyet foglalja el e korszak hirdetései között. A fő cél ismertté tenni a terméket és megkedveltetni. Az első „igazi" reklámok élelmiszeripari termékeket népszerűsítettek: 1875-ben jelent meg az első csokoládéreklám, majd 1882-ben az első lisztreklám, leveskonzervet 1885-ben hirdettek először, majd 1892-ben gyümölcsöt és 1901-ben cukrot. Az igazi áttörést mégis a mozgóképkultúra elterjedése hozta el a reklámok számára, s ekkor vált a műfaj, mintegy önálló művészeti ággá is.

A reklám a szabadverseny természetes velejárója, úgymond, a konkurenciaharc egyik legfontosabb eszköze, de meglepő módon nem csak a kapitalista világ fontos eleme, hanem a szocialistáé is. „Cipőt a cipőboltból!" - ki ne emlékezne erre a megmosolyogtató szlogenre? Hiszen nálunk is sorra készültek a reklámok, annak ellenére, hogy alapvetően semmi szükség nem volt rájuk, azaz egy szempontból mégis. Ugyanis a reklámok egy olyan optimista képzetet keltettek az emberekben, hogy a nyugati szabadság itt keleten is valóság; lám, lám a reklámok is megmutatják, hogy valóban és végleg eltűntek a különbségek Kelet és Nyugat között, hiszen ugyanolyan dolgokat és ugyanúgy kínálnak nekünk is, mint a sokáig csak irigyelt nyugati polgároknak. Nálunk már a reklám puszta megjelenése is a szabadságérzettel párosult és ezért, valahol a jólét jelképének is tekinthető volt, s innentől fogva nem is igazán számított mit és hogyan reklámoz, amolyan l'art pour l'art műfajjá vált. S ez nem bizonyít mást, mint hogy a reklám társadalmi berendezkedéstől függetlenül, mindig és mindenhol a jólét egyik legfőbb szimbóluma volt. S hogy sikerül-e megtartania e szerepét a mostani globális átrendeződés során, azt majd csak az utókor tudja megítélni. De addig is idézzük fel azokat a híres magyar gyöngyszemeket, amik nélkül - nyugati gazdagság ide vagy oda -, mi biztosan szegényebbek lennénk:

 

 

 

 


vissza az előző oldalra 2009. augusztus 28. - (forrás: Abaffy - Lama - Rév: Reklámtörténet (2007))
(szerző: Lendvai Dóra)
Oszd meg: