Főoldal
csatlatkozom

összes videóa hét videói

Ocean Sky Ocean Sky
  •  
Értékelés

5/5 (2db)

összes képa hét képei

Csillagok Csillagok
  •  
Értékelés

5/5 (2db)

eseménynaptár

hírlevél


alapító

Energiamegmaradás a gyakorlatban

Energiamegmaradás a gyakorlatban Biztosan hallottátok már: "az anyag nem vész el, csak átalakul". Ugyanez igaz az energiára is, például fékezéskor a súrlódás elvén működő fékek a mozgási (forgási) energiát hővé alakítják. Így azonban a jármű gyorsítására fordított energia az emberi felhasználás szempontjából kárba vész. De természetesen nem csak súrlódó fékek vannak - lehet ezt másképp is!
Az elektromotorok alapvető felépítése egyezik a generátorokéval. Természetesen jelentős különbség, hogy míg az egyik fogyasztó, a másik áramtermelő eszköz. De ha egyezik a felépítésük, miért ne lehetne egyazon berendezés felhasználható mindkét funkcióra? Egy elektromotor beillesztve a hajtáslánc és egy akkumulátor közé, villamos fékként éppúgy funkcionálhat, mint erőgépként. Fékező üzemmódban pedig generátorként üzemelve tölti az akkumulátort, és az így tárolt villamos energiát később gyorsításnál fel tudja használni. Persze ez nem az örökmozgó - veszteségmentes energiaáramlás a tudomány mai állása szerint nem létezik. A villamos fékek hátránya továbbá, hogy nem képesek állóra fékezni a járművet. Így a rekuperatív (energia-újrahasznosító) fékezés csak lassításhoz használható.

Energiamegmaradás a gyakorlatbanFékezéssel energiát

Az energia tárolásának több módja is van: villamos vasutak esetében a visszatáplálás a hálózatba történik, így a fékezéssel visszanyert energiát nemcsak a fékező jármű, hanem a hálózatra csatlakozó bármely jármű hasznosíthatja. A nem hálózatról üzemelő villamos vagy hibrid járművek esetén az elektromos áramot akkumulátorokban vagy kondenzátorokban tárolják. Természetesen a mozgási energiát nem csak árammá alakítva lehet tárolni. A legrégebben alkalmazott módszer a lendkerék, egy nagy tehetetlenségű kerék, melyet fékezéskor bekötve a hajtásláncba nagymértékben megnöveli a rendszer tehetetlenségét, így az - amennyiben nem történik újabb erőbevitel - lassulni kezd. A fékezés befejeztével aztán a lendkerék a hajtáslánctól függetlenül forog tovább, és adott esetben ezt a forgási energiát extra gyorsító hatásként újra be lehet építeni a rendszerbe. A Forma-1-ben használatos KERS (Kinetic Energy Recovery System - Mozgásienergia-visszanyerő rendszer) is hasonló elven működik.

A fentiekből már kiderülhetett, hogy a rekuperatív fékező berendezés mellett a járműnek mindenképp szüksége van hagyományos (súrlódó) fékre is. Érdekesség, hogy a trolibuszok egyes típusainál a rekuperatív fékezés és a "gázadás" egyazon pedállal történt - persze ez kevéssé meglepő, ha belegondolunk, hogy egyazon eszközt kellett vezérelni. Természetesen külön pedálja volt a hagyományos féknek, és hogy erről se csak rosszat mondjunk, az általa hővé alakított mozgási energia sem feltétlenül veszik el teljesen: a keletkező hő - megfelelő kialakítás esetén - felhasználható az utastér fűtésére.

Az energiatakarékosság a közelmúltban sok találmányhoz adott ihletet, egy-egy adott témán belül is több jelentős felfedezést tettek, és számos, a gyakorlatban is jól használható eszközt fejlesztettek ki. A környezetbarát közlekedésnek - a tömegközlekedés egyértelmű elsőbbsége mellett - a járművek korszerű, minimalizált energiaigényű és károsanyag-kibocsátású kialakítása is része.


vissza az előző oldalra 2009. szeptember 03.
(szerző: Molnár András)
Oszd meg: