összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Tévhitek nyomában: építő- vagy építészmérnök?

Nagyon sokan vágynak arra, hogy valami maradandót alkossanak, ami még haláluk után is szolgálhatja az embereket. Mi mérnökök ezt tesszük. Építünk hidakat, házakat, alagutakat, autópályákat, csatornákat, monumentális kilátókat vagy éppen óriáskerekeket. Tudjuk-e, milyen mérnök lehetőségei közé tartoznak ezek a munkák? Építő vagy építész? Sokak abban a hitben élnek, hogy ez a kettő személy egy és ugyanaz, pedig korántsem. Lássuk akkor, ki kicsoda a szakmában!

Mit tanulnak az építészek?

Ahhoz, hogy valaki építészmérnök lehessen, legalább öt évet elméleti képzéssel kell töltenie valamilyen egyetemen. A mai rendszerben ez azt jelenti, hogy a BSc diplomája után mindenképpen részt kell vennie az MSc-s képzésen is. A tervezői jogosultságához pedig minimum három évet kell eltöltenie egy szakmai gyakorlaton, ahol immáron a valóságban is helyt kell állnia. Az építészeti oktatásnak olyannak kell lennie, hogy a hallgató mind az esztétikai, mind a műszaki követelményekkel tisztában legyen, amikor épületet tervez. Itt már meg is volt a kulcsszó. A fontos különbség építő és építész között. Építész barátaink csak és kizárólag házat építhetnek az építőmérnökökkel ellentétben, akik ugye mindent, amit csak lehet. Képzésük ebből fakadóan más. Sokat foglalkoznak építészettörténettel, megismerkednek a művészettel, ezen kívül ismerniük kell az emberek és az épületek kapcsolatát, hogy olyan házat tervezzenek, ami nem csak szép, de praktikus is. Ezen felül megismerkedhetnek a tervezési projektek előzetes vizsgálati módszereivel, szerkezettervezéssel és magával a technológiával is. Egyetemi éveik alatt nagyon sokat rajzolnak, sok a kreatív feladat, a modellezés, még olyat is hallottam, hogy valaki énekelt és gitározott a sütiből készített kockájához. Nem elég a tehetség hozzá, nagyon elhivatottnak kell ahhoz lenned, hogy bent maradj és utána még tényleg ezzel is akarj foglalkozni életed hátralevő részében. Mellesleg készítsd elő a párnát meg a kislámpát, ha ilyen szakot tervezgetsz, mert éjszakába nyúlnak a rajzos házi feladatok.

Mit csinál egy építész?

Ezt a tevékenységet a legáltalánosabban úgy lehetne megfogalmazni, hogy ő az, aki  papíron megalkotja, szemlélteti a megrendelő vágyait. Műszakilag lehetséges és kényelmes, praktikus megoldásokkal szolgál, kiegészítve azon díszítőelemek, szerkezetek pontos paramétereivel, amelyek megfelelő esztétikai látványt is nyújt.

Egy MSc diplomával különböző irányba mehetünk el. Elláthatjuk a település- és területrendezést, elvégezhetjük épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezhetjük, irányíthatjuk és ellenőrizhetjük ezek építését, épületfenntartási és -felújítási feladatokat végezhetünk el, építésigazgatási és hatósági munkákat is irányíthatunk. Tervezésre csak a szakmai gyakorlat letelte után leszünk jogosultak.

Mit tanul egy építőmérnök?

A tervezői jogosultság megszerzésének feltételei ugyanazok, mint az építészeknél. Tehát egyetem és aztán szakmai gyakorlat. Oktatásunk azonban sokrétű. Az első év megadja az alapokat, mindenbe belekóstolhatunk: statikába, ábrázoló geometriába, útépítésbe, geodéziába. Ez segít abban, hogy később eldöntsük, milyen szakirányra is szeretnénk menni. A kreativitás itt is jelen van, de nem olyan értelemben, mint az építészeknél. Mi inkább a megfelelő műszaki megoldásokat keressük a különböző problémákra. Talán a mi felelősségünk a legnagyobb a mérnökök között, hiszen egyetlenegy hiba több ezer emberéletet követelhet. Foglalkozhatunk házak, hidak, alagutak tervezésével, de elmehetünk a geotechnika irányába is, esetleg lehetünk geodéták, vagy ha úgy tetszik, városi vagy távolsági vasúttal, úttal foglalkozunk. Ezen kívül oktatnak nekünk ingatlan-nyilvántartást, üzleti jogot, menedzsmentet és még sok más szakmához tartozó gazdasági, üzleti dolgot. Az építészekkel ellentétben nálunk nagyon sok az elméleti anyag, illetve az olyan tantárgy, ahol számolni kell. Szakiránytól függően sokat rajzolunk kézzel is, de az egyik legfontosabb tervező programunk az AutoCad.

Mit csinál egy építő?

Az építőmérnököt mint foglalkozást 1828-ban az angol Építőmérnöki Társasága definiálta a legmegfelelőbben. Eszerint: „a természet erőforrásait az emberiség kedvére és hasznára fordítja". Munkánk szerteágazó, három fő szakirányra bontható. Vannak a statikusok, azaz a szerkezetépítő mérnökök, akik foglalkoznak magas- és mélyépítéssel, különböző tartószerkezetekkel, hidak és műtárgyak tervezésével, geotechnikai feladatokkal, épületek tervezésével, építésével és karbantartásával. A második kedvelt szakma az úgynevezett kulturmérnök (Infrastruktúra- környezetmérnök), akik utakkal, vasutakkal és más közlekedési létesítményekkel foglalkoznak, illetve a településfejlesztéssel, a vízépítéssel és vízgazdálkodással, közművesítéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos építőmérnöki feladatok tervezési, kivitelezési, üzemeltetési, fenntartási feladatait látják el. A harmadik ágat a geodéták, azaz a földmérő és térinformatikai mérnökök alkotják. Munkájukhoz tartozik a Földmérés, a mérnökgeodézia, a térinformatika, a távérzékelés és fotogrammetria, ingatlan-nyilvántartás és értékbecslés. 

Oszd meg: