összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Égi otthonunk- a Tejútrendszer

Ahogy kitekintünk szűkebb környezetünkből, észrevesszük, hogy Naprendszerünk is egy sokkal nagyobb egység része, amit Tejútrendszernek vagy Galaxisnak nevezünk. 1922-ben Edwin Hubble, amerikai csillagász, mérései alapján megállapította, hogy amiket addig csillagködöknek véltek, hatalmas csillagvárosok a távoli Világegyetemben.

Hol figyelhetjük meg a Tejútat az égbolton?

Ha derült és fényszennyezéstől mentes területen felpillantunk az égre, akkor egy halvány ködös derengést veszünk észre a fejünk felett. Ez nem más, mint saját csillagvárosunk képe, ahogy éléről látunk rá. A Cassiopeia csillagképtől, a Cygnuson (Hattyú) keresztül, egészen a legfényesebb részéig, a Sagittariusig (Nyilas) követhető. Ebben az irányban található a Galaxis középpontja is. A Hattyú csillagképtől kettéválik a Tejút, és csak egy sötét sávot figyelhetünk meg. Ez nem más, mint sötét ködöket tartalmazó térrész, amin keresztül optikai tartományban képtelenek vagyunk átlátni.

Hogy néz ki?

Ha oldalról szemlélnénk a Galaxist, akkor egy diszkoszhoz hasonló formát vennénk észre, amely középen kidudorodik, és a szélein ellaposodik. A fősík 100 000 fényév (1 fényév= 9, 4605 billió kilométer) átmérőjű, korong alakú és a Tejútrendszer spirálkarjait is tartalmazó szimmetriasík. Itt helyezkednek el csillagvárosunk legfiatalabb csillagai. A központi dudor legnagyobb vastagsága 16 000 fényév, és itt idős csillagok foglalnak helyet.

Ha felülről pillantunk le otthonunkra, akkor a legfrissebb infravörös mérési adatok alapján, amelyet a Spitzer űrtávcső szolgáltatott, egy horgas vagy küllős spirálgalaxishoz hasonlítana a legjobban. 2 fő spirálkart különítünk el: Scutum-Centaurus és a Perseus kar, amelyekben a legnagyobb a fiatal és az öregebb vörös óriások sűrűsége. Köztük található még két jelentős: Norma és Sagittarius kar, amelyek fiatal csillagokból állnak.

Hol helyezkedik el a Naprendszer?

Naprendszerünk a Galaxis középpontjától mintegy 26 000 fényév távolságra, a Sagittarius és az Orion kar között található. Ez a szerencsés helyzet a földi élet szempontjából is hasznosnak bizonyult, mivel a Naprendszer jelenleg nem halad át nagyobb csillagcsoportosulásokon és csillagködökön, amik újabb veszélyforrásként szolgálnának. A Tejútrendszer spirálkarjai a bennük lévő csillagokkal nem egyszerre mozognak, ezért a csillagok időnként más spirálkarba kerülnek át. A Naprendszer a középpontot 240 millió év alatt járja körbe 270 km/s sebességgel.

Érdekességek, apró csemegék

A Tejút (=Galaxis) mint kifejezés a galaktosz görög szóból ered, és jelentése tej. A Tejútrendszer felépítéséről is sok újdonságra derült fény csillagászati mérések alapján. A Galaxis középpontjában egy 4 millió naptömegű fekete lyuk található, és a galaxis teljes tömegét 200 milliárd naptömegre becsülik a szakemberek. Galaxisunkban eddig 150 molekulát sikerült azonosítani rádiócsillagászati módszerekkel, és köztük szerves molekulákat (szén- és hidrogénatomokat, valamint oxigén-, nitrogén- és egyéb atomokat, atomcsoportokat tartalmazó molekulák) is, amik az élet kialakulásának szempontjából nagyon jelentősek, és az asztrobiológusoknak kulcsfontosságú információ. Hozzánk legközelebbi galaxis, az Androméda-galaxis közeledik felénk, és 2 milliárd év múlva összeütközik égi otthonunkkal. A Tejútrendszer környezetét is sikeresen térképezik fel, már 13 ismert kísérő galaxisa van, és a két legismertebb (Kis és Nagy Magellán-felhő) gyönyörűen látszik a déli égbolton.

Az infravörös- és rádiócsillagászat eszközeinek fejlődése révén új távlatok nyílnak meg a Tejútrendszer kutatásában. Egyes kérdések megválaszolása után egyre több nyitott kérdés merül fel. Ehhez tartozik galaxisunk kialakulása is, amelyre a mai napig nem sikerült pontos választ adniuk a csillagászoknak...

Oszd meg: