összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Vízzel gazdálkodunk

Legelőször akkor éreztem a víz fontosságát, amikor egy teljes napig nélkülöznöm kellett ideiglenes lakhelyemen, a kollégiumban. A nagy eseményre egy lábas vízzel készültem, úgy gondoltam annyi talán elég lesz. Tévedtem!

Vegyük akkor sorra: reggel arcot, fogat kell mosni, aztán napközben a mellékhelyiséget valamivel le kell öblíteni, természetesen eszünk is, így kezet mosunk, vagy éppen tiszta edény szükséglete áll fent, szomjasak is lehetünk, vagy edzés után zuhanyozni szeretnénk. A vízzel tehát gazdálkodnom kellett. Azonban, ha jobban belegondolunk, nekünk, embereknek, nem csak az „egy lábas" vizünkkel kell gazdálkodnunk, hanem a Föld egész készletével. Erre vannak a vízépítő és vízgazdálkodó mérnökök.

Vízépítés és vízgazdálkodási mérnök

 Az előszóban már említettem, hogy a vízzel gazdálkodnunk kell. A víz célszerű felhasználáshoz pedig vízi építményekre van szükségünk. Itt jönnek képbe a mérnökök. A vízépítési és a vízgazdálkodási mérnök feladata a vízzel kapcsolatos építmények, illetve mérnöki létesítmények megfelelőjének kiválasztása, tervezése, méretezése. Ezek mellett a felszíni csatornarendszerekkel is foglalkozik, megtervezi, kivitelezi, felügyeli a fenntartását és működtetését a monumentális gátaknak. Munkájukhoz sorolhatók az ipari mezőgazdasági vizek kezelése is. Megoldják a területek öntözését, „hatalmukban" áll lassítani, vagy gyorsítani egy vízfolyás sebességét, megemelni vagy éppen csökkenteni annak vízszintjét.

Szakterületi felosztás

Miért is olyan fontos gazdálkodnunk a vízzel? Tehetnénk fel a kérdést. Úgy is olyan sok van belőle, végül is mindenkinek jut, nem?

Ez az állítás többé, de inkább kevésbé igaz. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen formában áll rendelkezésünkre a víz. Rögtön tisztítás nélkül egyenesen folyik a zuhanyrózsából a fejünkre, vagy éppen egy vízesésből kell összegyűjtenünk a szükséges vizet, vagy az élelmiszert szállító hajónk félúton megfeneklik. A vízgazdálkodásra azért van szükségünk, hogy a természet vízháztartását optimálisan összehangolja a társadalom szükségleteivel. Ez tervszerű, tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység is egyben.

A feladatokat két fő részre tudjuk osztani. Az első a víz káros hatásaival száll szembe, ez a vízkárelhárítás, a második a víz hasznosításával foglalkozik.

Mindkét ágon belül területi szerint megkülönböztetünk folyó menti, települési és területi feladatokat. A folyómenti károk elhárításai közé sorolható a folyó-, tó- és patakszabályozás, vízfolyás-, holtág- és a tórendezés. A készleteket itt a természetes és mesterséges vízi utak kialakításával, a vízerő-hasznosításával, vízi környezet rekreációja révén és az árvédekezés során hasznosíthatjuk. A településeken is rendeznünk kell a vizet, a csatornázás pedig elengedhetetlen, ezzel pedig együtt jár a szennyvíz elvezetése és annak tisztítása is. A településen élőknek szükségük van az ivó és a fürdővízre, de a készlethasznosításhoz soroljuk a hévvizes és a gyógyvizes fürdők kialakítását is. A területi vízgazdálkodáshoz soroljuk belvíz-rendezést, -mentesítést és -védelmet, az agronómiai vízrendezést, a lecsapolást, az erózióvédelmet. A területi feladatok közé tartozik a tározás, az öntözési megoldások, a tógazdálkodás és a mezőgazdasági szennyvízhasznosítás is. Ezen a területen dolgozó mérnök munkája összetett és változatos.

A vízépítés műtárgyai

Mi a különlegességük azon kívül, hogy nem szárazföldi építményekről van szó? A válasz nagyon egyszerű. A vízépítési munkafolyamatok alapvető tulajdonsága, hogy amíg más építőipari tevékenységnél csak az éghajlati-időjárási tényezővel kell számolnunk, addig itt a vízjárást, továbbá a talajvízszint elhelyezkedését és időbeni változását is figyelembe kell vennünk. Ha pedig ez még nem lenne elég, gondoljunk arra, hogy mindezt úgy kell kiviteleznünk, hogy ne zavarjuk a vízfolyás, vagy átépítendő műtárgy funkcionális működését. Természetesen, mint minden mást, ezt is időtállóra tervezik (illetve építik), de a víz és a fentebb említett tényezők ezt és a fenntartást is megbonyolítják. A vízépítés legfontosabb műtárgyai: vízszint szabályozó művek, vízi közlekedés műtárgyai, energia átalakítás műtárgyai, víztározó művek, energiacsökkentő műtárgyak, vízkivételi műtárgyak, keresztezési műtárgyak, ivóvízellátás és csatornázás műtárgyai.

Oszd meg: