összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Hallod, hogy nem hallod?

Amikor cseng a mobilod és egy ismerősöd keres, akkor meg sem lepődsz azon, milyen jól hallod a hangját, mennyire úgy szól, mintha ott lenne a közeledben. Hasonló a helyzet a vonalas telefon esetében. De mi van a netes hívások esetében?

Az internet (máig használatos) kiépítésének megteremtésekor még az volt legfőbb szempont, hogy akkor is lehessen információt továbbküldeni egyik helyről a másikra, ha a köztük lévő útvonalat katonai támadás éri. Ebből a katonai és akadémiai hálózatból fejlődött ki napjaink internete, a hálózatok hálózata, rengeteg weboldallal, szolgáltatással, alkalmazással. Köztük olyan szolgáltatásokkal, mint a nettelefon, vagyis az interneten történő telefonálás. Biztos vagyok benne, hogy ismerős számotokra a Skype, és talán már az MSN-en próbáltatok egymással beszélni. Csak egy-egy mikrofon kérdése, gondolhatnánk - pedig nem, ennél sokkal több van mögötte.

Minőségi szolgáltatás

Ahhoz, hogy a multimédiás tartalmakat (videó, hang) élvezhetően tudjuk nézni, vagy interaktív módon hatásosan tudjuk befolyásolni (pl. egy Skype-hívás, vagy videokonferencia esetében), az szükséges, hogy a szolgáltatáshoz egy minőséget definiáljunk. Ez angolul a QoS, a Quality of Service (szolgáltatás minősége). Mindegyik szolgáltatáshoz (pl. videokonferencia) definiálhatunk egy vagy több QoS-t, és olyan alkalmazásokat próbálunk meg használni, amelyek biztosítják a megfelelő QoS-t.

De ne csak általánosságban beszéljünk, nézzük meg konkrét számokkal is! Ha egy internetes valós idejű szolgáltatásnál a hang késleltetése 150 ezredmásodpercnél kevesebb, akkor azt mondjuk, hogy jó a szolgáltatás minősége. Ha ugyan egy kicsivel nagyobb a késleltetés, de kevesebb 400 ezredmásodpercnél, akkor még megfelelő a szolgáltatás minősége. De ez a késleltetés nem csak a hang utazására vonatkozik, hanem a teljes folyamatra: kimondtad a hangot, az eljutott a számítógéphez, a gép feldolgozta, átalakította az analóg hangot digitális jelekké, elküldte a hálózaton, egyik routerről a másikra ment, végül megérkezett a célgépre, amely feldolgozta, átalakította a digitális jeleket hanggá. Mindezt 150 ezredmásodperc alatt. Nem semmi, mi? Ha ennél nagyobb a késleltetés, akkor a beszélgető felek már érezni fogják, hogy valami nem stimmel. Rosszabbul fogják hallani egymást, zavaró szünetek lesznek a beszélgetésben, nem fogjuk tudni, hogy a másik hallotta-e csak nem válaszol, vagy még nem is hallotta a kérdésünket.

A gond az, hogy a jelenleg használt hálózati eljárásokkal nem tudjuk garantálni a minőséget, mert nincsen garancia a késésekre és vesztességekre. Pedig a multimédiás szolgáltatásunkhoz pont erre lenne szükségünk. Ezért olyan megoldásokat keresünk, amelyek alkalmazási szinten (egy-egy alkalmazás révén) biztosítják a megfelelő minőséget. Különböző protokollokat fejlesztettek ki, amelyek a multimédiás környezetben segítik a hatékony kommunikációt. Bizonyos internettelefonos alkalmazások úgy oldják meg a vesztességek eltüntetését, hogy a lejátszásban egy (nagyon rövid) késleltetést helyeznek el. Ez a rövid késleltetés lehet fix méretű, de akár dinamikusan is tud változni, igazodva a beszélő sebességéhez és a hálózat terheltségéhez.

Milyen lehet a jövőben?

A jelenleg alkalmazott alkalmazásszintű megoldások azonban csak megpróbálják eltűntetni az alapvető hiányosságokat. Ha igazából szeretnénk valós idejű multimédia tartalmakat nézni az interneten (például élőben nézni egy meccs közvetítését úgy, hogy nem szakad meg egyfolytában a közvetítés), akkor érdemes alapvető változtatásokat elvégezni magában az Internetben. Három különböző változtatási irányt, három filozófiát szeretnék bemutatni.

Az Integrált szolgáltatások filozófiája azt vallja, hogy alapvető változtatásokra van szükség az Internetben. Ezen filozófia szerint az alkalmazásoknak konkrét sávszélességét kellene lefoglalniuk a kommunikációs végpontok között.. Ami azt jelenti, hogy ha felhívjuk telefonon Balázst, akkor biztosan lesz megfelelő sávszélességünk arra, hogy vele beszéljünk (ellenben más alkalmazásaink számára csökken a sávszélesség, arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha nagyon sok ember akar egyszerre beszélni Balázzsal). Mindez új és komplex szoftvereket követel meg, nem csak a beszélgető felek oldalain, hanem azokon a routereken is, amelyeken az adatok áthaladnak.

A köztes filozófia szerint (Laissez-faire) nincs szükség nagy változtatásra, inkább valamilyen módon el kellene osztani a tartalmakat.

A megkülönböztetett szolgáltatások filozófiája kevesebb változás igényel az Internet struktúrájában, mégis első és másodosztályú szolgáltatások tud definiálni. Ebben az esetben bizonyos szolgáltatások (pl. telefonálás Balázzsal) elsőbbséget élvez, míg mások nem annyira (pl. YouTube-n videók nézése).

Mit hoz a jövő? Majd kiderül.

Oszd meg: