összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Fizikusok hét kérdése

Vajon mi okoz egy fizikusnak álmatlan éjszakákat? Miről elmélkedhetnek leginkább? Egy kanadai felmérés szerint hét kérdéskörbe lehet csoportosítani azokat a problémákat, amelyek a leginkább foglalkoztatják a fizikusokat.

A felmérést a "kvantumtól a kozmoszig" nevű 10 napos fesztivál keretében végezték. A kanadai felmérés során a kutatók által legfontosabbnak ítélt problémákat hét kérdéskörbe osztották. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a hét témakört, és mindegyikből kiemeljük egy-egy résztvevő álláspontját.

Miért ilyen az univerzum?

A természet alaptörvényeinek vizsgálatakor a fizikusok tulajdonképpen a következő kérdésre keresik a választ: miért úgy néz ki az univerzum, ahogy kinéz, illetve miért nem alakulhat ki máshol. Egy fizikus, Sean Carroll szerint az is lehet, hogy nincs más alternatíva az univerzum létezésére, de ebben nem igazán hisz. Szerinte létezhetnek különböző univerzumok különböző törvényekkel. A nagy kérdés az, hogy miért pont ezek a törvények uralkodnak az univerzumban, és miért nem mások?

Milyen anyagból áll a Világegyetem?

Tudjuk, hogy az atomok, csillagok, galaxisok az Univerzum energiájának 4%-át teszik ki. A maradék 96%-ot kutatják lázasan a tudósok, így a michigani egyetem kutatója is, Katherine Freese. Ő úgy látja, hogy a sötét anyag (angolul black material) titkának megfejtése szolgálná a választ. A NASA egyik műholdja, a Fermini műhold is ezzel kapcsolatos mérési adatokat szolgáltat. A sötét anyag energiája felgyorsítja az univerzum tágulását. A legfontosabb kutatási területek ezzel kapcsolatban, hogy milyen törvények uralkodnak a sötétanyagon, és miért képvisel olyan hihetetlenül alacsony energiaszintet, amely galaxisok, csillagok születéséhez, illetve az élet kialakulásához vezet.

Hogyan alakul ki a komplex anyag?

Leo Kadanoff a chicagói egyetem fizikusa és alkalmazott matematikusa szerint a legérdekesebb kérdés a komplex rendszerek kialakulása. Szerinte a részecskekutatók és kozmológusok kihagynak egy fontos lépést, amikor csak a nagyon kicsi vagy a nagyon nagy dolgokkal foglalkoznak. Szerinte még azt sem tudjuk pontosan, hogy például a hétköznapi üveg hogyan épül fel. Hasonló kutatások igen fontosak az előrejutásban. Az életet csak akkor lehet megérteni, ha tudjuk, hogy az egyszerű anyagok egyszerű reakciókkal hogyan alkotnak komplex rendszereket.

A húrelméletet be tudják majd bizonyítani?

David Tong cambridge-i fizikus szenvedélye a húrelmélet matematikai szépsége. Eszerint az elmélet szerint a részecskék nem apró pontok, hanem inkább apró húrok. Azonban ezt az elméletet egyelőre sem a különböző részecskegyorsítók, sem a Planck műhold nem tudta eddig bebizonyítani, de a fizikus szerint a gyakorlati bizonyítás (eddigi) hiánya ellenére ez egy fontos elmélet, amellyel érdemes foglalkozni.

Mi a szingularitás?

Niel Turok kozmológus úgy látja, hogy az Ősrobbanás kérdésköre a legnagyobb rejtély. A hagyományos elmélet szerint egy sűrű, forró közeg volt mindennek a kezdete, ahol a ma ismert fizika törvényei nem léteztek. A tudósok nem tudják leírni ezt az állapotot, ezáltal Turok kétli, hogyan is tudunk megmagyarázni bármit is.

Mi valóban a valóság?

Anton Zeilinger a bécsi egyetemen kvantumkutatással foglalkozik. Szerinte akkor érhetnek el sikert, ha a valóság és a tudásunk között megtaláljuk az összefüggéseket. Ő ennek kulcsát a kvantumkutatásban látja (a világ kvantummechanikai elveken történő leírásában). Annyi bizonyos, hogy egymástól elkülönített kvantumrészecskék össze vannak egymással fonódva. Ami azt jelenti, hogy ha az egyik részecskét megfigyeljük, akkor a megfigyelés maga hatással van a másik részecskére (az összefonódott párjára). Ezt a jelenséget fel tudjuk használni például az informatikában, és információt tudunk teleportálni az egyik helyről a másikra, vagy szupersűrűségű tömörítést elvégezni az adatokon. A kvantumvilág fizikai kutatása sok kérdésre adhat választ.

Milyen messze juthatunk el a fizikával?

Ez talán az egyik legérdekesebb kérdés. Lawrence Krauss, az arizónai egyetem kutatója attól tart, hogy az empirikus úton való felfedezés határait lassan elérjük (vagyis a fizikai mérésekkel alátámasztható, kísérletekkel igazolható kutatás határait). Lehetséges, hogy a további tudást más univerzumokban kell keresni.

Szerintetek melyek a fizika legérdekesebb és legfontosabb kérdései? Írjátok meg nekünk az címre.

Oszd meg: