összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Egy könyv, ami megváltoztatta a világot

Minden idők egyik legnagyobb természettudósa, Charles Darwin 200 éve született. Főműve, A fajok eredete, 150 évvel ezelőtt jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia nyilvános előadások sorozatával is tiszteleg a nagy tudós emléke előtt és tájékoztatja a nagyközönséget az evolúció tudományának mai állásáról, érdekfeszítő kérdéseiről.

A következő előadást Prof. Pléh Csaba egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a BME Kognitív Tudományi Központ vezetője
tartja:

Darwin és a pszichológusok: A darwini gondolkodásmód változatai, feszültségei és maradandó hatása a pszichológiában címmel.

Időpont: 2009. december 3. csütörtök 18.00 óra
Helyszín: MTA Székház, II. emelet Nagyterem (1051 Budapest, Roosevelt tér 9.)

Az előadás nyilvános, mindenkit szerettel várnak!

Az előadás bemutatja, hogy a 19. század végétől a darwini elmélet három formában élt a pszichológiában: mint az elmeműködés általános alkalmazkodási (funkcionális) modellje, mint határozott felfogás a mentális folyamatok evolúciójáról, s mint az emberi személyiségváltozatok elemzésére irányuló elkötelezettség.
A funkcionális modellnek számos változata jött létre, a pszichoanalízistől kezdve a humán etológián keresztül az evolúciós pszichológiáig. Az utóbbit környező viták mutatják meg a darwini ihletés két alapfeszültségét: valóban konzervatív-e az emberi elme, örök kőkorszaki szakik laknak-e bennünk, s valóban mindenre van-e adaptációs történetünk?

A funkcionális felfogás különlegesen szembesül az egymásra épülő modellek analógia problematikájával. A próba-szerencse tanulás s a gondolkodás elemzése, akárcsak az üzleti siker modelljei a darwini szelekciós modellt terjesztik ki az egyéni, sőt a társadalmi ciklusokra. Vajon analógiáról vagy egyetemes darwini működésekről van-e itt szó?
A 19. század végétől kísért a darwini pszichológiai modellekben is az ontogenezis-filogenezis analógia. Az utóbbi évtizedek modelljei azonban szerencsésen túllépnek ezen. Rámutatnak, hogy a kulcskérdés nem az analógia vitatása, hanem az (embernél is) különleges fajspecifikus tanulási formák beillesztése a darwini magyarázó elméletbe. A kulturális tanulás elméletei, Tomasello, Sperber, Csibra és Gergely mutatnak e téren izgalmas új megoldásokat az emberi természet és a hajlékony kultúra összeillesztésére.
A darwini modell harmadik sok vitát generáló de ugyanakkor győzedelmes oldala az egyéni különbségek vizsgálata. Az evolúciós személyiséglélektan s a bontakozó evolúciós pszichopatológia is az igazán izgalmas újdonságokat az életutak interakciós változataiban találja meg.
A darwini ihletés összességében olyan pszichológiát segít kibontakozni, amely, miközben az embere elmét egy egyértelműen természeti lény szerveződéseként értelmezi, nem lemondást és predesztinált utakat, hanem a természeti alapot megismerő gondozás és a szabad kultúra építés lehetőségeit állítja előtérbe.

Oszd meg: