összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Einstein nyomdokain - Interjú Kocsis Bencével

Kocsis Bence ugyan még csak tavaly doktorált asztrofizikából az ELTE-n, nem sokkal később pedig már a NASA idei tíz ösztöndíjasa közt találta magát, hogy kutatásait három éven át támogatott formában végezhesse az Egyesült Államok valamelyik egyetemén. A múlt évben Prima Primissima Díjjal is kitüntetett fiatal magyar csillagász Einstein kutatásainak folytatásával hívta fel magára a tudományos világ figyelmét, s a gravitációs hullámok kutatása terén jutott egyedülálló eredményekre. Nem csoda hát, hogy a legjobb amerikai egyetemek kezdtek versengeni érte. Zsúfolt mindennapjaiba kértünk bepillantást.

- Tavaly a princetoni Institute for Advanced Studyban is így volt ez már, de idén a Harvardon is hasonló a helyzet. Rendszeres cikkmegbeszélő szemináriumok, érdekes témába vágó előadássorozatok vannak, amire a napszaktól függően ebéddel vagy kávéval-teával, süteményekkel, gyümölcsökkel csalogatják be a hallgatóságot. Ezenkívül fogadni kell a meghívott neves előadókat, vendégkutatókat. Nagy élmény és „kötelező" program részt venni az előadásaikon, személyes megbeszéléseken és szakmai vacsorákon. A hétköznapok ezen programok közt elég zsúfoltak tudnak lenni. Némelyik különösen sűrű. Ilyen például a csütörtök: a napirenden reggel 11-től 12-ig tanszéki nagyelőadás, 12:30-tól 13:30-ig szakmai ebéd 5 rövid előadással, 15:30-kor sütemények és tea a nagy intézményi kollokvium előtt, ami utána 16-tól 17-ig következik. 18:30-tól vacsora a tanszéki- és kollokviumelőadókkal.

Azonban a fő feladatom a kutatás, ami részben számításokat jelent papíron és számítógépen (különböző matematikai programokkal illetve számítógépes programnyelvek segítségével), másrészt a tábla előtt a helyi munkatársakkal - emailen és telefonon a távoliabbi egyetemek kutatóival - megvitatjuk az új ötleteket és részeredményeket, harmadrészt az eredmények leközlése (cikkírás, ábrák készítése, konferencia prezentációk, stb.) is sok időt igényel. Ezenkívül folyamatosan keresni kell a kutatással kapcsolatos témában megjelenő cikkeket illetve lapozgatni a szakkönyveket. Napra késznek kell lenni. Naponta kb. 50 cikk jelenik meg az asztrofizikában. Ezeket reggelente át kell futni, a legfontosabbat részleteiben átbogarászni.

- Van annak napi szinten megmutatkozó jelensége - vagy akár jelentősége -, hogy Kocsis Bence a NASA Einstein-ösztöndíjas magyar tagja? (A kutatómunka során, az előadók vagy épp a hallgatók felől érkezve.)

- A Harvardon több olyan NASA ösztöndíjas kutató van, mint én. A kutatók jó része külföldi, köztük több magyar is van a Harvardon, önmagában ez nem nagy kuriózum.

- A tíz Einstein-ösztöndíjasból más is választotta ezt a helyet?

- Minden intézmény maximum egy Einstein-ösztöndíjast fogadhat. Szerencsére a belső rangsoron belül én voltam a legmagasabb helyen azok közül akik a Harvardra akartak jönni. A NASA ösztöndíjasoknak (Einstein, Fermi, és Chandra) októberben szerveztek egy rövid konferenciát, hogy megismerhessük egymás munkáját. Nagy meglepetés volt megtudni, hogy a 10 új Einstein ösztöndíjas közül valójában 2 is magyar. Werner Norbert kassai származású, - hosszan elbeszélgettünk magyarul. Ő a neves Stanfordra vitte az ösztöndíját.

- Felfogható az, ami történik? (Mármint a világ tíz legígéretesebb asztrofizikusa egyikének lenni.) Vagy ez „belülről" nézve annyit tesz, hogy olyan munkatársak közt végezhető a munka, akikkel egyre kevesebb „félszóból" is értik egymást?

- Ez önmagában még csak egy lehetőség, ez még csak a kezdet. Az sikerhez keményen meg kell még dolgozni. Nagyon örülök neki, hogy azt csinálhatom, ami számomra a legizgalmasabb, és mindenképp igyekszem kihasználni a lehetőséget.

- Marx György egy Fizika Ankéton tartott előadásának végén megállapította, hogy nincs más hátra, mint megtudni, mi alkotja az univerzum 95%-át! Ez igen ösztönző lehet, ám csak kevés módszer vezethet jelentős eredmény elérésére. Az Ön által megfigyelt gravitációs hullámok ilyennek bizonyulnak, hiszen általuk nem csak az univerzum szerkezete és története válik megismerhetővé, de ellenőrizhetővé válik minden, amit a fizikában ma tudunk. Így az einsteini általános relativitáselmélet igazsága is. Ráadásul a technológiai fejlettség is kedvez most az asztrofizikának. Jelenleg is ez áll kutatása középpontjában?

- Igen továbbra is, de mindig egyre több terület érdekel és egyszerre több különböző témában végzek kutatást. A NASA egyik fő célkitűzése a következő évtizedben, hogy ellenőrizze az általános relativitáselmélet legizgalmasabb és mindezidáig felderítetlen elméleti jóslatát, a gravitációs hullámokat. Ezek a hullámok az Ősrobbanás legkorábbi korszakáról is adhatnak információt, arról amikor az Univerzum még olyan forró volt, hogy a ma ismert részecskék, - mint például a proton, neutron, és elektron - még nem alakultak ki. Továbbá ezek a hullámok a legszebb kozmikus objektumok, a fekete lyukak megismeréséhez vezethetnek. Ezek hihetetlen sűrű, akár több milliárd naptömegű objektumok, ahol a roppant erős gravitáció miatt merőben más körülmények uralkodnak, mint amit a Föld körül tapasztalunk. A gravitációs hullámok észlelésén keresztül egy teljesen új ablak nyílhat meg előttünk a következő évtizedben, ami a fizika lenyűgöző rejtett részeit tárja majd szemünk elé. Most különösen érdekes ez a terület. Én a galaxis közepén lévő fekete lyukak gravitációs sugárzásával, a körülötte örvénylő plazmával, és az ott hemzsegő sűrű csillaghalmaz struktúrájával foglalkozom.

- Míg nálunk egy-egy kutatási területben jobban elmélyednek a tudósok, addig Amerikában nagyobb átjárás van a kutatási területek között. Mit gondol, melyikre van nagyobb szükség a szakmai boldoguláshoz?

- Valószínű mindkettőre. A csillagászatban rengeteg a nyitott felderítetlen terület, sok lehetőség van a kreativitásra. Nagy szükség van az újszerű ötletekre, de a mély megértéshez komoly évtizedes elméleti kutatás és megfigyelések szükségesek.

- Itthon mivel lehet(ne) ösztönözni a hallgatókat a "pizza lunch" bevezetésén túl? :)

- Feltétlen javaslom a fizika feladatmegoldó versenyeket (középiskolában KöMaL, egyetemen az Ortvay és a NyiFFF). A feladatokon keresztül lehet legjobban megérteni a fizikai gondolkodás szépségeit. Ennek nagy hagyománya van Magyarországon. Én ezenkívül igyekezem hozzájutni a legjobb külföldi tankönyvekhez, amiből az ember saját magát is képezheti külső segítség nélkül már a középiskola végétől. (Csak egy példa a Schutz: First Course in General Relativity, lenyűgöző olvasmány.) Manapság már az interneten elérhetőek a legnagyobb szaktekintélyek összefoglaló előadásai is. (Javaslom például a Harvard Loeb Lectures sorozatot vagy Kip Thorne CalTech előadásait.)

- Több eltöltött külföldi ösztöndíj után alapos rálátása lehet a hazai s a külföldi szakmai feltételek és lehetősége terén. Ez az ösztöndíj pedig valóban minden lehetőség ajtaját szélesre tárja a világban. Ön pedig eddig mindenhol azt nyilatkozta, hogy az ösztöndíj leteltével feleségével együtt hazakívánkozna. Még most kitart e szándéka mellett?

- Igen, mindenképp hazakívánkozunk, de sajnos otthon rendkívül kevés a jó kutatói státusz és körülményesebb a kutatás finanszírozása. Remélem lesz majd lehetőség hazatérni.

- Mi szól emellett, azon túl, hogy az ELTE-n szeretne egy erős asztrofizikus-bázist megszilárdítani?

- Elsősorban személyes okai vannak, hiányzik a család, barátok, és az otthoni környezet. De szerintem szakmailag sincs elvi akadálya otthon a komoly kutatómunkának. A középiskolai és egyetemi fizikusképzés otthon magas színvonalú, sok az okos diák, akiket be lehetne vonni a kutatásba. Ma már nincs helyhez kötve az ember, Magyarország számos nemzetközi megfigyelési programban részt vesz. A most kiépülő együttműködéseimet reményeim szerint otthonról is tudom majd folytatni.

- A sok munka és sűrű elfoglaltság lehetővé teszi, hogy az ünnepekre haza utazzanak?

- Igen, idén közvetlen egy konferenciáról érkeztünk haza, hogy otthon ünnepelhessük a karácsonyt és az új évet.

Oszd meg: