összes videóa hét videói

Bízhatsz a tudományban?

összes képa hét képei

Androméda-galaxis

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Dönteni vagy nem dönteni?

Minden nap számtalan döntést hozunk meg, néha nem is vesszük észre, hogy mennyit. Hiszen, ha valaki nem dönt, az is tulajdonképpen egy döntés. Illetve sokszor nem is tudjuk megmagyarázni, hogy miért döntöttünk úgy, ahogy, egyszerűen intuíciónkra alapozunk. Gondolkoztál már azon, hogy hogyan jön létre egy döntés? Ennek felismerése különösen az üzleti életben hozhat értéktöbbletet. Különösen, ha informatikai rendszerekkel támogatjuk a döntéshozatalt. A cikkben megvizsgáljuk a döntéshozás folyamatait, amelyek ismeretében létrehozhatók tudásbázisú döntéstámogató rendszerek.

Csak azt látom, amit hiszek

Biztos mondtad már, ha kételkedtél valamiben, hogy „hiszem, ha látom". Nos, lehet, hogy ennek pont a fordítottja igaz. Hiszen gondolkodásunkat megismert sémáink alakítják, amelyek önmagukban is önálló jelentéssel bírnak. Ezek a sémák segítenek bennünket abban, hogy a rengeteg információt minél rövidebb idő alatt feldolgozzuk. A sémák viszont nem egy jól strukturált hierarchiába rendeződnek a fejünkben, hanem kaotikusak. A bonyolult sémák között a sztereotípia teremti meg a kapcsolatot, ezáltal tudjuk gyorsan és kevés információval észlelni a dolgokat. Például, ha valakiről azt mondjuk, hogy olyan, mint egy katonatiszt, akkor rögtön tudja egy kívülálló is, hogy az illető hogyan viselkedik. Fontos tehát, hogy összeálljon a kép sémáink alapján, így tudunk dönteni cselekedetünket illetően. Minél több tapasztalattal rendelkezik valaki, annál több séma van a fejében, annál könnyebben átlátja a dolgokat és hoz döntéseket. Jó példa erre a belátásos tanulást bizonyító kísérlet, amikor a csimpánz ketrecének tetejére egy banánt tettek. Az állat nem tudta ugrálva elérni a gyümölcsöt, de rájött, hogy ha rááll a ketrecben található dobozra, eléri a banánt. Következő alkalommal természetesen ezt a módszert alkalmazta. Ha felfedezzük a célt és a hozzá vezető eszközt, következő alkalommal gyorsabban fogunk dönteni.

Az elvárások szerepe a döntésben

Ha a világ jól strukturált, racionális lenne, örökké érvényes szabályok lennének, akkor teljes mértékben megismerhető lenne, és minden esetben egyértelműen legjobb döntést tudnánk hozni. De a valóság nem ilyen. Döntéskor nem tudjuk megszerezni és feldolgozni az összes szükséges információt, ez korlátozza a racionális döntéshozást, tehát a legjobb megoldás helyett a kielégítőt keressük. Sokszor fontos a megoldások és az elvárásaink gyors összevetése, ehhez viszont engedni kell az elvárásokból. Ezért van az, hogy „minden lassú döntés rossz - a gyors döntés lehet ott és akkor kielégítő". Ugyanakkor nem tudjuk mindig pontosan megfogalmazni elvárásainkat. Ezek attól függően alakulnak, ahogy megismerjük a megoldási változatokat. Hogy könnyen érthetőbb legyen, nézzük meg mindezt egy autóvásárlási példán keresztül! Ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb autót, végig kellene nézni a világ összes autókereskedését, de ahogy említettük, erre nincs lehetőség, mivel a világ nem teljesen racionális, nem jól strukturált. A korlátozott racionalitás alapján a kereskedőnek megmondanánk az elvárásainkat, és erre ő mutatna egy autót, ami éppen akkor kielégíti az elvárásainkat. De ez nem így megy. Ahogy meglátjuk az autókat a kereskedésekben, úgy ismerjük meg elvárásainkat is. Az egyes változatokat összevetjük egymással, és a végén az elvárásainkkal megalkudva találjuk meg a kielégítő változatot.

Tudásfajták

Az intuíció fontos szerepet játszik a döntéshozásban. De hogy meg tudjuk különböztetni a többi tudásformától, először azokat kell megérteni. Tudásunk egyrészt tényekből épül fel. A tények olyan dolgok, melyek mérhetőek, számítással igazolhatók. Például ha azt állítom, hogy a monitor 20 cm széles, akkor le tudom mérni, hogy valóban annyi-e. A készségek is a tudáshoz tartoznak. Ilyen például a biciklizés. Miközben tekered a bringát, eszedbe sem jut, hogy hogyan kell az egyensúlyt megtartani, nem feltétlen ismered a fizikai szabályokat. Kiskorodban is úgy tanultad meg szüleidtől a nyelvet, hogy nem mondták el a nyelvtani szabályokat. A készségek tehát olyan tudásformák, amelyeket gyakorlással lehet elsajátítani. A harmadik, legösszetettebb tudásfajta pedig az intuíció. Amikor az alapján döntesz, amit „megérzel". Ehhez rengeteg tapasztalat szükséges.

Döntésfajták

Ahogy a tudásformákat, a döntéseket is három csoportba sorolhatjuk. Vannak úgynevezett reflexdöntések, ahova a feladatelvégző, ösztönös cselekvések tartoznak. Ilyen például, ha köszönünk egy ismerősnek, aki elmegy mellettünk, vagy kimegyünk a mosdóba. Ezeket a döntéseket hallgatólagos tudásunk szerint időfecsérlés nélkül meghozzuk. A rutindöntéshez már explicit tudás szükséges, ekkor jórészt a megtanult szabályokra támaszkodunk. Hétköznapi példánál maradva ilyen például, ha autót vagy virágot veszünk. A harmadik tudásfajtát az úgynevezett eredeti döntések alkotják. Azért eredetiek, mert nincsenek rájuk szabályok. Illetve van néhány szabály, de emellett homályos jelek és képek állnak csak rendelkezésre. Ilyen döntés például a szüzesség elvesztése.

Tudásbázisú döntéstámogató rendszerek

És hogy miért is kell minél jobban megismerni a döntés folyamatát? Azért, hogy megkönnyítsük, kényelmesebbé tegyük a döntéshozást. Az üzleti életben ez nagyon fontos. Az előzőekben leírtak alapján van egy kis elképzelésünk a döntés folyamatáról. Az informatika ott kapcsolódik be a képbe, hogy a tudásbázisú döntéstámogató rendszerekhez egy informatikai programot, keretrendszert biztosít. A döntéstámogató rendszerek, ahogy a nevükben benne is van, nem helyettesítik az embert, mint döntéshozót, hanem csak támogatják. És hogy hogyan támogatják? Ezekkel a rendszerekkel a döntéshozó rendszerezheti tudását, pl. a rutindöntéseknél a logikai szabályok megalkotását. (Például, ha piros színű az autó, akkor megveszem.) A fogalmak rendszerezésekor a szabályok megalkotásával épül fel a tudásbázis. Vállalatoknál a döntéshez vezető szabályok rögzítése a rutindöntéseket meggyorsítja, illetve a kezdő munkatársak betanítására is használható, például, ha a kezdő tanulmányozhatja a tapasztaltabbak gondolkodásmódját egy döntéssel kapcsolatban.

Oszd meg: