összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

Amit Charlie nem tudott a csokoládégyárról

Igazán sikeres termékek hátterében gondosan felépített marketingstratégia áll, amelyet úgynevezett marketingmixelemek segítségével építenek fel a vállalatok. Így döntik el, hogy milyen eszközökkel befolyásolják a piacot, vagyis milyen terméket, milyen áron, hol, kinek adnak el. Termékek esetén ez a mix 4P-ből áll, mely az angol product (termékpolitika), price (árpolitika), place (értékesítéspolitika) és promotion (kommunikációs politika) kezdőbetűjére utal. Nézzük meg, hogy fiktív édességforgalmazó vállalatunk hogyan alkalmazza ezeket az elemeket!

Termékpolitika

A vállalatnak először is össze kell állítania kínálatát, tehát el kell döntenie, hogy milyen minőségben és milyen választékban elégíti ki a vevők elvárásait. Az első kérdés, amelyet el kell döntenünk, hogy milyen édességeket forgalmazunk, például csak csokoládét, vagy csak cukorkát, vagy éppen mindkettőt. Ekkor a termékválaszték szélességéről döntünk. Az sem mindegy, hogy pl. csokoládé esetében tejcsokoládét és ércsokoládét is kínálunk-e. Ekkor a termékvonal mélységéről van szó. A vállalat működése során a későbbiek során arra kell koncentrálnunk, hogy termékeink közül melyek a sikeresek, melyeket kell kihagyni a választékból, vagy éppen hol lehetne újabb terméket behozni a kínálatba.

Az egyes termékekkel kapcsolatban a termékstratégia keretében kell meghatározni, hogy milyen tulajdonságai legyenek, milyen minőségben nyújtjuk a vevőknek. Tehát inkább drága, magas kakaótartalmú csokit árulunk-e, vagy inkább a hétköznapi igények kiszolgálására koncentrálunk kakaómasszás termékünkkel. Ezáltal egyben pozícionáljuk is termékünket. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a márka hozzákapcsolása a termékhez. A márkázás célja, hogy a „hívó szó" hallatán a fogyasztónak az jusson az eszébe, amelyet mi megalkotunk termékünkkel kapcsolatban (pl. hogy a mi csokink a legfinomabb). Ide tartoznak természetesen a csomagolással, címkézéssel kapcsolatos kérdések is (méret, forma, szín, márkajel).

Árpolitika

A következő lépés termékeink árát meghatározni. Figyelni kell arra, hogy ennek kialakításakor is konzisztensek maradjunk a marketingmix többi elemével. Például a magas minőségű svájci csokinkat nem hirdethetjük azzal, hogy alacsony áron kaphatók. Így hitelességét veszti a minőség. Különböző módon alakíthatjuk ki a megfelelő árat. Vehetjük például a költségek értékét alapul, amelyre meghatározott százalékot teszünk rá (ún. haszonkulcs). Tehát például a csoki előállítási költségéből indulunk ki, és azt mondjuk, hogy ezen 10% hasznot számolunk fel. (Természetesen erre még rájön a kereskedelmi haszonkulcs is, tehát a végső fogyasztóhoz még magasabb áron jut el.) A másik oldalról is megközelíthetjük az ár kialakításának kérdését. Ekkor nem az előállítási költségeket, hanem a keresletet vesszük alapul. Tehát különböző piacbefolyásolási eszközökkel (reklám, igényteremtés, minőség kialakítása) „formáljuk" a vásárló magatartását, míg a vásárló maga alakítja ki az árat. Az így kialakult árhoz rendeljük hozzá a termelési költségeket. Tehát csak annyi csokit gyártunk, amennyi ilyen áron elfogy. Ennek előnye, hogy rugalmasan tudunk alkalmazkodni az igényekhez, viszont nagyon ismerni kell hozzá a piacot.

Egy harmadik módszer, ha nem a saját termékünkből, hanem a versenytárs áraiból indulunk ki. Ezt a módszert viszont csak akkor célszerű alkalmazni, ha a piacon egy vagy két nagyvállalat, de több kisebb vállalat működik. Ilyenkor ugyanis a nagyvállalatok határozzák meg az árat, amelyet a kisebbek vagy tudnak követni, vagy nem.

Értékesítési politika

Kitaláltuk, hogy milyen termékeket milyen áron adunk el, de azt is ki kell találni, hogy hogyan juttatjuk el ezeket a fogyasztókhoz. A csokoládét a megfelelő helyre, megfelelő időben szét kell osztani, hogy a vásárlók rendelkezésére álljanak. Ide olyan marketingeszközöket kell átgondolni, mint az értékesítési út megtervezése, a logisztika és fizikai elosztás, a kereskedelmi formák meghatározása (nagykereskedelem, kiskereskedelem).

Kommunikációs politika

 A kommunikációs politika feladata, hogy a termékünk bekerüljön a vevők tudatába, vagy esetleg felébredjen bennük az igény erre a termékre. Manapság hiába jó minőségű a termék, hiába elérhető sok üzletben, jobban növelhetjük eladásainkat, ha a vevők figyelmébe ajánljuk termékünket. Erre több módszert is elővehetünk eszköztárunkból: pl. vásárlásösztönzés (pl. áruházi kóstolókkaé), reklám, személyes eladás, illetve nem elhanyagolható a kapcsolatok (public relations) ápolása sem.

Oszd meg: