összes videóa hét videói

Ocean Sky

összes képa hét képei

Csillagok

eseménynaptár

hírlevél

alapító

„Érdemes volt annyi erőt fektetni a tanulásba!” - Kállay Csillával beszélgettünk

"Ahogy a rejtvényfejtők, ugyanolyan lelkesedéssel kerestem én is a feladatok, elsősorban a versenyfeladatok megoldását."

Kállay Csilla a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének kiemelkedő tehetségű és eredményességű fiatal munkatársa. Már hallgatóként az Intézet Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában vizsgálta a peptidek fémionokkal alkotott komplexképződési egyensúlyait, diplomamunkáját pedig a Magyar Kémikusok Egyesülete Nívódíjával jutalmazták. PhD fokozatot 2006-ban summa cum laude minősítéssel szerzett. 2005-től a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén dolgozik. Önálló, kreatív, érett kutató és oktató. Különösen az érdekli, hogy a fémionok milyen szerepet töltenek be az idegi elváltozások (pl. az Alzheimer-kór) kifejlődésében és lefolyásában. Kutatása a betegségek terápiájának fejlesztésében segíthet. Mindezért tavaly Junior Prima Díjban részesült. Mi az idáig vezető útra, s a mindennapokra voltunk kíváncsiak.

- A biológusokról és a fizikusokról már szinte teljesen megdőlt az a kép, hogy egy laboratóriumban - fehér köpenyben, elmélyülten - kísérleteznek, mert munkájuk nagy részét a számítógép előtt végzik. El sem merem képzelni, milyen ma a kémikusok munkavégzése, csak remélni tudom, hogy még napi viszonyban állnak a kémcsövekkel, laboratóriummal! Így van ez? 

- Részben a kémia területén is jogosak ezek a félelmek. Vannak elméleti kémikusok, akik csupán a számítógép segítségével dolgoznak, például molekulaelméleti számításokat folytatnak. Ugyanakkor a preparatív kémikusok idejük nagy részét a laboratóriumban töltik, valóban lombikokban állítják elő a kívánt vegyületeket. Azonban az ő életük sem csak ennyiből áll. Ma már a kémia minden területén műszeres vizsgálatokat folytatnak, amely készülékeket számítógépek vezérelnek.

- Napi szinten hogy jelenik meg mindez?

- Egy szóval élve: igen változatosan. Van, mikor reggel fehér köpenyt veszek, lombikot, mérőlombikot, pipettát, bürettát, analitikai mérleget használva összeállítom a vizsgálni kívánt mintát. Utána azonban a klasszikus laboratóriumból kilépve a méréseim általában műszerekkel történnek. A minták jellegétől függően kézi módszert, tehát állandó felügyeletet, vagy számítógép által vezérelt automatikus mérést is választhatok. Azonban ez utóbbi sem jelenti azt, hogy nincs szükség a vegyészre. Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a mérés rendben megy-e, milyen szemmel látható változások vannak, csak az adatrögzítést végzi helyettünk a gép.

- Hogy képzelhetők el ezek a mérések?

Ezek a mérések viszonylag hosszadalmasak, több mintát és többféle módszerrel kell vizsgálni. Ezután azonban véget ér a „fehérköpenyes munka". A mérési eredmények feldolgozása, kiértékelése napokat vesz igénybe, majd ezek ismeretében újabb mérések következhetnek, s ha az adott rendszert sikerült tisztáznunk, publikáljuk az eredményeket. Ezeket elsősorban nemzetközi folyóiratokban tesszük közzé, illetve hazai és nemzetközi konferenciákon mutatjuk be előadás vagy poszter formájában. Közben mi is figyelemmel kísérjük a szakterületünk legfrissebb kutatási eredményeit, illetve amennyiben új téma kidolgozásába kezdünk, munkánknak a szakirodalom áttekintése is része.

- Mi vezeti az embert egy életre a kémcsövek mellé? Jó  volt az általános iskolai kémia-oktatás?

- Az általános iskolában az érdeklődésem igen széleskörű volt, de ha ki kell emelnem egy tárgyat, akkor az a matematika. Igazából a logika, az érdekes, összetett feladatok fogtak meg benne, amelyekkel a nem csak keresztrejtvényeket tartalmazó rejtvényújságokban is találkozhatunk. Ahogy a rejtvényfejtők, ugyanolyan lelkesedéssel kerestem én is a feladatok, elsősorban a versenyfeladatok megoldását. Ez fogott meg először a kémiában is; újabb típusú feladatokkal találkoztam. Általános iskolai kémiatanárom a szakkörökön a megyei, majd az országos kémiaversenyre készített fel. A megyei forduló csak elméletből, elsősorban számítási feladatokból állt, elsősorban erre készültünk, de kísérletezésre is volt lehetőségünk. Így megismerhettem a kémia valóját, megtanultam miért fontos a kémia ismerete mindennapjainkban. 

- Mégis, mikor dőlt el, hogy ez lesz a választott hivatás? 

- A középiskolában matematika tagozatos osztályba jártam, a kémia iránti vonzódásom azonban nem múlt el. Így kémiatanáraim javaslatára döntöttem el, hogy vegyész leszek. 

- Milyen kezdeti sikerek adtak erőt, lendületet? 

- Az egyetemi évek alatt bebizonyosodott, hogy érdemes volt annyi erőt, energiát fektetnem a tanulásba, mert egy idő múlva csaknem minden kapu megnyílt előttem. Számos ösztöndíjat nyertem, előadásommal, publikációval helyezést értem el. A tanítástól való félelmem is elmúlt, amikor demonstrátorként sikerült helytállnom. 

- Egész más lehet, mint kutatómunkát végezni.

- Valóban más habitust kíván a kettő, én azonban mindkettőt szeretem. Az oktatás is hozzájárul ahhoz, hogy a munkám olyan változatos. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék oktatási területe rendkívül széleskörű, nekem pedig lehetőségem volt arra, hogy a hosszú évek során csaknem valamennyi gyakorlat és szeminárium vezetésébe belekóstoljak. Általában elsőéves gyógyszerész, kémia és biológia BSc hallgatók gyakorlatvezetője vagyok. Ez azért nagyon hálás feladat, mert így az első gyakorlatvezetőjük lehetek, általam találkozhatnak először az egyetemen a tárggyal, s nagyon jó látni az új hallgatók lelkesedését, akik lehet, hogy később önszántukból térnek vissza hozzám, hogy a diplomamunkájukat kutatócsoportunkban készítsék el.

- 2003-2005 között a Debreceni Egyetemen az angol-kémia szakfordító szakot is elvégezte. Ez az addigi munka járuléka, kiegészítése volt vagy ezáltal egy másik tevékenységi kör is elindíthatónak tűnt?

- A kémia nyelve az angol. Ezen a területen az angol nyelvtudás legalább olyan fontos, mint a szakmai hozzáértés. Azzal, hogy elvégeztem a szakfordító szakot, sokkal könnyebb lett a munkám. Kevesebb időt vesz igénybe az angol nyelvű összefoglalók, cikkek olvasása és írása, valamint bátrabban, határozottabban merek kiállni a pódiumra, ha előadást kell tartanom. Szintén az angol nyelvtudásomnak köszönhetem, hogy bekapcsolódhattam az angol nyelvű gyógyszerészhallgatók képzésébe. Emellett vállalhatok fordítást is, bár erre nem nagyon van szabad kapacitásom. 

- Ezek a publikációk gyakran a bioszervetlen kémia egyes részeiről szólnak.

- A bioszervetlen kémia egy új és gyorsan fejlődő tudományterület, ami közel 3 évtizedes múltra tekint vissza. A fémes és nemfémes elemek funkcióival foglalkozik a biológiai rendszerekben. Olyan határtudomány, amely kapcsolatba hozható a biokémiával, szervetlen kémiával, biológiával, toxikológiával, fizikával, farmakológiával, és a fiziológiával is. Régóta ismert, hogy bizonyos fémek létfontosságúak az élő szervezet számára. Szerepet játszanak számos életfolyamat szabályozásában, míg más elemek - főleg a nehézfémionok - már rendkívül kis koncentrációban is komoly veszélyt jelentenek valamennyi szervezet számára. Az előbbieket összefoglaló néven létfontosságú nyomelemeknek szoktuk nevezni, amelyek közül a legismertebbek a vas, a cink és a réz, a második csoportba a mérgező vagy toxikus nehézfémek sorolhatóak, mint a higany, a kadmium, az ólom és a platinafémek. Ennek megfelelően a bioszervetlen kémiai kutatásoknak kettős célja van:

Egyrészt az élő szervezetben megtalálható létfontosságú nyomelemek szerepének megismerése és az eredmények alkalmazása a gyógyászat és a környezetvédelem területén. Másrészt a toxikus nehézfémek élettani hatásának pontosabb megismerése és az ellenük való védekezés alapjainak megteremtése.

- Mi a fémionok szerepe az idegi elváltozások, pl. az Alzheimer-kór kifejlődésében és lefolyásában? Felismeréseid az olyan betegségek mint a Creutzfeldt-Jakob-kór, Parkinson-kór vagy kergemarha-kór terápiájának fejlesztésében játszanak szerepet. Miért kezdtél el épp ezzel a területtel foglalkozni?

- Kutatócsoportunk már lassan harminc éve vizsgálja a fémionok különböző biomolekulákkal való kölcsönhatását. Ma már általánosan elfogadott, hogy egyes fémionok fontos szerepet játszanak a neurodegeneratív elváltozások kifejlődésében és ezen betegségek lefolyásában is. Ezek közül talán a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór a legelterjedtebb és legismertebb, de a közélet szempontjából a legnagyobb figyelmet a prion proteinek konformációváltozásához kapcsolható megbetegedések (pl. a Creutzfeldt-Jakob-kór vagy kerge marhakór) kapták. Ezért az utóbbi években kutatásaink középpontjában ezen betegségek állnak. Az Alzheimer kór a gyakorisága (a 90 év feletti lakosságnak akár 10%-át is érintheti) és a prion betegség a szokatlan terjedési módja miatt.  

- Merthogy ezek a kórokozók bármennyire is hasonlítanak a vírusokhoz, azoknál méretükben és felépítésükben is lényegesen egyszerűbbek, csoportjuk mindössze egyetlen fehérjemolekulából áll.

- A prion protein monomer, a-hélixben gazdag szerkezetű vízoldható sejtfelületi glikoprotein (PrP^C). Ma még ismeretlen okok miatt ez a fehérje olyan konformációváltozáson mehet át, amely során vízben oldhatatlan, fibrilláris szerkezetű, b-redőben gazdag aggregátum képződik belőle. A normális (PrP^C) és a toxikus (PrP^Sc) formák aminosav-összetétele azonos, de a fehérjék másodlagos szerkezete, oldékonysága és enzimekkel szembeni reaktivitása eltérő. A PrP^C g PrP^Sc átalakulás iránt mutatkozó kitüntetett figyelmet a betegség terjedésének különös módja indokolja. A toxikus forma a normális prion proteinek számára mindegy templátként működik, és indukálja a kóros forma elszaporodását. Ha egy normális, a proteázokra érzékeny prion protein toxikus prionná alakul a sejtben kívülről (pl. a táplálékkal) bekerülő toxikus prion hatására, akkor megindul a kór terjedése. A toxikus priont a proteázok nem tudják lebontani, így felhalmozódnak a sejtben, kicsapódnak, s nyomásuk által elpusztítják azt. Továbbá a toxikus prionok képesek kilépni a sejtből és belépni a szomszédos sejtbe, ahol átalakítják a folyamatosan termelődő normális prionokat. 
 

- Az erről szóló publikációk rangos nemzetközi szakfolyóirataiban jelennek meg, s olykor külföldi tanulmányutakat is kell tenni (a Marie Curie és Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, Erasmus Program), mégis Debrecenben él. Sosem kívánkozott máshol élni?

- Kutatóként szinte kötelező hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanulni, dolgozni. Minden külföldi utam során sokat kaptam szakmai és emberi szempontból is. Azonban nem tudnék huzamosabb ideig külföldön élni. Pár hónapig élvezem azt, hogy egy más kultúrájú országban dolgozom, ahol más az emberek mentalitása, egy idő után azonban nagyon tud hiányozni az itthon megszokott életem. Ugyanez vonatkozik a fővárosi létre is. Nyilvánvaló, hogy ott minden szempontból több lehetőség van, mint vidéken, azonban a vidéki nyugalmat nem adnám fel a budapesti nyüzsgésért. Megtaláltam a helyemet Debrecenben, a külföldi lehetőségek pedig nem függnek attól, hogy az ember melyik magyarországi egyetemről, kutatóhelyről indul.

A Junior Prima Díj kapcsán pedig vidékiként úgy érzem, duplán sikeres lettem. Ugyanazok az újságok, rádióadók, amelyek a budapesti kollégáimat megkeresték, velem is készítettek interjút. Esetemben azonban ehhez hozzáadódik a debreceni rádiók és a helyi televízió megkeresése is.

- Az eredmények s az interjúk hatására több diák figyelme is a kémia felé fordulhatott. Kiknek való ez a pálya?  

- Mindenkinek, aki egy kicsit is szereti a kémiát. A vegyész diploma biztos megélhetést nyújt. Az egyik legkeresettebb és jól megfizetett munkakör. Vegyész végzettséggel nem csak kémiai laboratóriumban dolgozhatunk, bár ezek is igen sokfélék (akadémiai és ipari kutatóintézetek, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi laboratóriumok). Orvosi kutatásoknál, de a rendőrségnél, tűzoltóságnál is szükség van ilyen végzettségű emberekre. Ajánlom azoknak, akik mozgalmas életet szeretnének egy laborban, üzemben, vagy csak papírmunkát végeznének egy gyógyszergyárban.

- Mire érdemes figyelni?

- Elsősorban az számíthat jó tanulmányi előmenetelre és később sikeres szakmai karrierre, aki szereti és tudja a kémiát, s nem riad vissza a kemény tanulástól sem. Azonban senkit sem szeretnék elriasztani ettől a területtől. A hiányosságok menet közben pótolhatóak. Aki akar, tanul, küzd, az megszerzi a diplomát. Emellett az angol nyelv fontosságára hívnám fel a figyelmet.
 

- Szóba került a Junior Prima Díj. Milyen szerepe van az életében?

- Eddigi pályafutásom során ez a legnagyobb elismerésem. Büszke vagyok rá. Különösen, ha arra gondolok, hogy hogyan történik a Díjra a jelöltek kiválasztása; nem a jelentkezőkből választottak ki, hanem neves kutatók ajánlottak. Ez mindinkább ösztönöz arra, hogy munkámat ugyanolyan lendülettel folytassam, ahogy eddig dolgoztam. 

- Ugyanabba az irányba haladva?

- Egyelőre nem tudok hosszú távra tervezni. A jelenlegi kutatási pályázatomból még egy év van hátra. Ennek lejárta után is szeretném folytatni a kutatómunkát. Egyre inkább önálló kutatási területtel, egyre több szakdolgozó hallgatóval. 
 

Oszd meg: