Gaius Aurelius Valerius Diocletianus

császár (i.sz. 284-305) vetett véget a Római birodalom hanyatlásának (i.sz. 235-284). Létre hozott egy erős katonai egyeduralmat, amit, mint Dominátus, Tetrarchia, kései Római birodalom, vagy Bizánci császárság. A reformjai lehetővé tették, hogy a Római birodalom fenn maradjon a keleti részen még 1000 évig.
284 előtti időszak

Diocletianus 236/237-ben születtet a Dalmáciába. Alacsony rangú családba született és eredeti neve Diocles volt. Prisca nevű felségétől egy lány született Valéria, valószínűleg mind ketten keresztények voltak. Diocletianus fiatal korában a birodalmat egymás után érték a krízisek. A III század közepére a birodalomban az infláció elszabadult és így a katonáknak nem jutott elég pénz. A katonák egyetlen bevétel már csak az arany adományok voltak, amit az új császárok adtak. 235-ben kezdődött tábornokok rivalizálása a trónért polgárháborúba torkollott. Ezen időszak alatt a határ nyitva maradt északon a frankoknak, germánoknak és a gótoknak és keleten a perzsáknak.

Diocletianus a hadseregben próbált szerencsét. Gyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Hamarosan megkapta az Al-Dunai hadsereget. Büszke és rendszerető tiszt volt, a győzelmet kereste és nem a dicsőséget. 282 a Felső-Dunai légiók Carust nevezték ki császárnak. Diocletianus segített az új császárnak és ezért kinevezte a császári testőrség lovasságának élére. 283 konzulnak is kinevezték.
284-ben Carus egy Perzsia elleni hadjárat során egy villámcsapásba meghalt. A birodalmat fiai örökölték Numerian és Carinus. Nem sokkal ez után Numerian rejtélyes körülmények között meghalt Nikodémiában, és Diocletianus foglalta el a helyét. Carnius nem sokkal később Belgrád mellett meghalt egy csatában és így Diocletianus egyesítette a birodalom két részét.

Diocletianus uralma

Rengeteg probléma szakadt Diocletianusra. Legfontosabb az volt számára hogy biztosítsa a birodalom határát. A hosszú távú terve viszont egy hatékony állam volt. Úgy gondolta, hogy ehhez minden el kell követni, mindegy milyen kegyetlen vagy hatékony intézkedést vezet be.

Rengeteg változást vezetettbe. Az ötven provinciát felosztotta 100-ra. A 100 provinciát viszont 12 nagyobb egység tömörítette és élükre egy embert nevezet ki. Ez által a bürokrácia nagyon megnőtt az ő idejében. Kettéválasztotta a sereget határőrségre (ami egy rossz felfegyverzett civil milícia volt) és palotaőrségre (valódi sereg, amit gyakran ő maga vezettet).

Diocletianus eltörölte a Princeps és az Imperator címet és létre hozta Dominus Noster címet. Diocletianus felismerte hogy a birodalom túl nagy ahhoz egy ember uralja és ezért 285 a hadnagyát Maximianust kinevezte társcsászárnak a birodalom nyugati felébe. 293-ban kinevezett még 2 társcsászárt. Constantinust (I Constantinus apja) és övé lett Gallia és Britannia, és Galeriust aki a balkánt kapta meg.
Diocletianus remélte hogy így megoldja az Augusztus óta fenn álló örökösödési problémát. A tetrarhia igen hatékonyan működött. Miután Diocletianus újra tudta irányítani a sereget biztosította a határokat és visszaverte a Germánokat, Szarmatákat, Szaracénokat és a Perzsákat és leverte a lázadókat Egyiptomban és Britanniában.

Diocletianus gazdasági reformja

Az állam egyik legnagyobb problémája, ami principátus óta fenn áll a pénzromlás. Első kísérletei a gazdaság és pénzbe vetett bizalomba helyre állításába kudarcot vallott. Végül elismerte hogy a pénzalapú gazdaság összeomlott és ezért átalakította az adózást. Nem pénzzel fizettek, hanem terménnyel és a katonák is természetbeni juttatássokkal fizették ki.
Visszavonulás
305 május 1 Diocletianus lemond a hatalomról, és átadja a hatalmat Maximianusnak. Élet végéig a Horvát országi Spalatoban (ma: Split) él. 316 december 3-án halt meg.
Forrás:

Arnheim, M.T.W. The Senatorial Aristocracy in the Later Roman Empire Oxford, 1972.
Barnes,Timothy D. The New Empire of Diocletian and Constantine. Cambridge, 1982.
Brauer, George C. The Age of the Soldier Emperors Park Ridge, N.J. 1982.
Brown, Peter. The World of Late Antiquity. From Marcus Aurelius to Mohammed. London, 1971.
Chastagnol, A. "Un nouveau prefet du pretoire de Diocletien: Aurelius Hermogenianus." ZPE 78(1989): 165-168