Cseppkő

Közönséges értelemben a mészkőnek kristályos szövetü változata, mely csapok alakjában barlangok tetejéről lelóg, v. a barlang fenekéről tornyosodik a barlang üregébe. Általános értelemben pedig mindazon ásvány, mely valamely helyről lecsepegő oldatból képződik.

Leggyakrabban s legközönségesebben szénsavas mész lévén az oldat, a cseppekből képződő anyag mészkövet, esetleg aragonitot ad. Mészkövön kivül cseppkőalakban szokott még kiképződni a kalcedon, a kristályos quarc, a limonit, a pszilomelán, a malachit és sok egyéb ásvány.

A mészkőnek, mint cseppkőnek képződése a következő: a mészkő tiszta vizben nem oldódik, de oldódik szénsavat tartalmazó vizben. Az esővizben, a forrásvizben mindig van több-kevesebb szénsav, amint tehát a viz mészkőhegyekben mészkővel érintkezik, ebből bizonyos mennyiséget felold. Ha a mészkarbonátot oldva tartó viz levegőre kerül, a szénsav elpárolog belőle és a mészkarbonát lerakódik. Jó alkalom van erre a barlangokban, amelyeknek tetején a viz, amint cseppek alakjában átszivárog s bizonyos ideig ott vesztegel, szénsavát elveszti és a mészkarbonát szemcsésen kikristályosodva, karika alakjában marad vissza. Ezen karikához csatlakozik a második, a harmadik, a századik, az ezredik stb. és rövidebb-hosszabb csap - a cseppkő - képződik, amely a barlang tetejéről lelóg. Ha a cseppek átszivárgása szaporább, akkor a helyett, hogy a barlang tetején vesztegelnének, a földre esnek, s onnét tornyosodik fel a képződő cseppkő. A felülről lelógó cseppkőnek neve stalaktit, az alulról fölfelé nyulóé stalagmit.

Ezeknek összeeséséből a legkülönfélébb alaku cseppkő csoportok képződhetnek, melyek azután a csepkő barlangokban mindenféle megnevezésekre (oszlop, orgona, oltár, kút, sisak stb.) szolgáltatnak alkalmat. A képződésnek megfelelőleg a cseppkő egyes, sokszor színben is különböző rétegekből van összeállítva. Gyakran cső-formán keskenyebb-tágabb üreg vonul végig rajtuk, mi onnan van, mert az ujabb s ujabb csepp az alatta levőnek anyagát egy kevéssé oldja. Az üregben gyakran találni szépen kikristályosodott mészpátot.

Hazánkban szép cseppkő-barlangokat találunk az Aggteleki karszt területén (pl.Baradla) A budai-hegységben (pl.Szemlő-hegyi) A Mecsekben (pl.Abaligeti) A Bakonyban (Hajszabarnai-pénzlik) A legismertebb cseppkő barlangok egyike az adelsbergi Krajnában (l. o.); említésre méltók a Dechen-barlang Vesztfáliában, a Harz cseppkő barlangjai közül a Baumannshöhle, az Antiparos görög szigeten levő, melynek anyaga aragonit stb.