Jelentése

A legelső, főnök, vezető, valaminek a feje, eredetileg ,,princeps senatus" (a szenátus első tagja), később: fejedelem, császár, uralkodó. Erről a szóról kapja a nevét a császárság első szakasza, a ,,principátus", amikor a császárság a köztársasági alkotmány névleges fenntartásával mint a szenátus ,,első" tagja gyakorolja az egyeduralmat.

Princeps iuvenutis az ifjuság vezetője, eredetileg a patríciusi lovasság vezetője, utóbb kitüntető cím, melyet a császári család fiatal férfitagjai viseltek

Forrás

Az antik Róma napjai; Budapest; Tankönyvkiadó