Töbör/Dolina

A töbör vagy másnéven dolina a felszíni karsztjelenségek egyik fajtája. Sokszor 10-100 m átmérőjű, kerekded, zárt szintvonalú bemélyedések, aljukon gyakran sík felszínnel. Hazai szaknyelvünkben gyakran dolinaként említik ezt a formát, ez azonban fogalmi zavart okozhat, mert a környező országok szláv nyelveiben a dolina völgyet jelent.

Kialakulása:
A talajban feldúsuló szén-dioxidnak van kialakulásukban döntő fontossága. A kőzet oldhatóbb részén mélyedés alakul ki, ami a növények életéhez kedvezőbb feltételeket biztosít. Itt a szerves anyag feldúsulása nagyobb lesz, ami a szén-dioxid mennyiségének további növekedését eredményezi, így a mélyedés egyre nagyobb lesz.

Régebben a töbröket karsztos üregek beszakadásnak tartották, az újabb vizsgálatok kiderítették oldódásos eredetüket. (Ritkaságként akadnak beszakadásosak is.)

Gyakori a bemélyedések töbörsorokká rendeződött elhelyezkedése is, ami azonban szintén nem barlangbeszakadás eredménye. Kialakulása főként a régebbi vízzáró fedőrétegeken kialakult völgyek mélyülése során fokozatosan hátrább kerülő vízelnyelődéssel, és egyben a völgytalpon összegyűlő szerves anyag egyenetlen elhelyezkedésével magyarázható.

A töbrök további mélyülését az aljukon összegyűlő oldási maradék (főleg agyag) akadályozza meg. Ezután a töbör főleg oldalirányba szélesedik, így a karsztos felszín a mérsékelt égövben közel egyenletesen pusztul le.